nálunknál hogy mi jó nékünk, hálállyuk meg néki. amidön kérésünket meg halgattya. és áldgyuk ötet, amidön. akaratunkot meg gátollya. ide az Isten ollyan nép köziben hozot. aki amásokal valo jó téteményt. követi. és azö kezek által. bövségesen táplál minket. akiért háláadásal kel lenni akézhez is, micsoda szép dolog. édes néném. a jo tétemény, soha senki azért meg nem szegényedet. de sok gazdag ház pusztult el azért. hogy abban. az adakozást. nem követték, az adakozásnak. meg becsülhetetlen hasznát veszik. de ha szinte nem vennékis. (a mely nem lehet:) micsoda belsö örömet nem érez egy nemes sziv, amidön valakivel jot teszen, a midön szükségiben valakit meg segit, visgállyuk meg eztet magunkban. és meg láttyuk, hogy inkáb vigad akor aszivünk, mint az estig valo tánczolásban, ne szégyenellyüké. hogy erröl. egy pogány császár. mi szép példát ád, akinek is estve esziben jutván. hogy azon anapon semmi kegyelmeségit nem mutatta, mondá, a mái napot. el vesztettem, mert senkivel jót nem tettem. aminap olvastam, hogy egy adakozo embernek, ezeket a szokot. irták a koporsojára., A mit el költöttem, azt el vesztettem; A mit birtam, azt másnak hadtam, és amit másoknak adtam, azt maradando helyre el tettem, de attol nem tartok néném, hogy az egerek meg egyenek a fösvénységért. mint egy lengyel királyal bántak., hát az egésség mint van, mert regen nem vettem leveledet. vagyon harmad napja. polatéti.

rodosto 12 martý 1735.

talám májusnak nevezhetném ezt a holnapot, ollyan szép idök járnak. és az idö, sokkal vidámab, az elmémnél. mert már egy nehány napoktol fogvást. nem látom az urunkot ollyan állapotban. mint az elött. mert ha igen titkollya is. de észre lehet venni, hogy vagyon valamely belsö baja, az ö természet szerent valo. mindenkori jó kedve. most nem ollyan gyakorta valo. és mintha eröszakal volna. azt is hozá teszem. hogy már egy kevés idötöl fogvást. igen kezd apadni, azö kövér teste. és ábrázattya. igen vékonyodik. mind ezek édes néném, egy kevés nyughatatlanságban vetettek engemet, mert ha ezek, a belsö szomoruságtol. vagy valamely belsö nyavalyátol, vagy egyszers mind. mind a kettötöl jönek. a meg gyujtot gyerttyát. nem kel csudálni ha fogy. ajésuiták superiorja. itt vagyon. a ki ís ollyan papi ember,

(I. Törökországi levelek: 200)


Előző oldal | Következő oldal