költtsége. az Isteni szolgálatért. és a kápolnájáért volt. de ö annak hasznát is vette szegény. nem is lehetet volna neki azt mondani, amit mondottak egy franczia királynak., a ki is egy spanyol követet. a viszá menetelekor meg akarván ajándékozni. mondá az urak elöt. ezt a követet meg akarnám ajándékozni. de ollyan portékát szeretnék neki adni, a mely nekem sokban tölt. de amelynek nem veszem hasznát. egyik az urak közül. aki tréfás volt, mondá akirálynak. ad oda a kápolnádot. mert arra sokat költöttél, de semmi hasznát annak nem veszed, a bizonyos hogy tudta szegény hasznát venni a kápolnájának. de sok más ollyan költtségeket tett. mellyek haszontalanok voltak. talám az is haszontalan volna, ha többet illyeneket irnék, azért el végezvén. maradok kedves néném. bajban szomoruságban. uszkálo szolgád.

rodosto 18 januarý 1736.

A mindeneknek teremptöje. meg adta érnünk ezt az esztendöt. hálá legyen az ö sz.ent nevének. én elég bajban, és szomoruságban értem meg. de a ki a keresztet adgya. avigasztalást is attol kel várni. a fejdelem levelét vettem, grof bonválnak el küldötte a procurátioját, hogy a még ide érkezik, addig minden dolgát folytassa. és minden joszágát kezéhez vegye. a nekem nagy könnyebségemre lesz. mert a ki panaszolkodik. lesz kire igazitanom, de aszegény urunk ha ezt láthatná, keserves szemekel nézné a fiának, ezen cselekedetét. hogy inkáb biza egy idegenre. dolgát, és joszágát. mint sem ollyanokra. kik gyermekségektöl fogvást szolgálták az apját, de abban menthetem a fiat, hogy az attya szolgait nem üsméri, bonvált. pedig bécsben. minek elötte ahitet meg tagadta. volna. még gyeneraliságában üsmérte. akinek is a portán. hálá Istennek igen kevés hitele vagyon., Isten azt ugy rendelte azért. hogy mások. kik ötet akarnák követni, tanullyanak rajta, azt irod néném. hogy a vezér helyet. kik az elmult holnapban le tettek vala. a sziliktár agát tették helyében, illyen avilág. hihetö hogy alkalmatosab a hadakozásra. mivel

(I. Törökországi levelek: 211)


Előző oldal | Következő oldal