mint hogy siet, azért a hadát továb nem nyugosztallya. és ma meg indulunk orsova felé. oka ennek a. hogy azide valo pasa már vagyon más fél holnapja. hogy orsovát meg szállotta és lötette. de már annak vagyon két hete, hogy königszeg generalis el igazitotta volt alolla. és a várat meg segitette. a vezér ezt meg tudván. azért jött ilyen siettségel erre, és azért is indulunk ma meg hogy a pasát meg segittse. nagy álgyukot viszen magával; és mindent a mi kivántatik avár viváshoz. olyan álgyu is vagyon, akinek elötte hatvan bival sétál, tegnap elöt a vezér meg izené a fejdelemnek hogy hadná el vidint., és menne táborban véle. el készülénk tehát a bé vet szokásunk szerént, és a vezér taborára menénk, de hogy menénk. mert példa nélkül valo dolog a mi dolgunk, senkinek közüllünk lova nintsen, se semi tábori eszköze. lovakot eleget adatot a vezér alánk. és a katonak alá. de azok posta lovak. el lehet itélni, ha posta lovakon kellé taborban menni, elég a hogy mi azokon megyünk., ugyan postán is térünk viszá. de e mind meg lehet a komédiában, ugyan azért is hurtzol oda a vezér. gondolván hogy ha atáborban lészünk, sok magyarok jönek hozánk. de hálá Istennek egy valamire valo nem jött. a kik jöttek, azok a fára valo fel magasztaltatást kerülték el. tsak a sok szép szót adgyák, de nem akarják egyéb hasznunkot venni, kedves néném, egy kis imádság hasznos volna egy olyanért. a ki posta lovon táboroz
fetislán 11. july 1738.
A bizonyos hogy a vezér sem adgya a Császárnak tudtára. nagyob szorgalmatoságal. hogy hová megyen és mit tselekszik,. mint a melyel meg irok mindeneket kegyelmednek; ugy tettzik mint ha a kedves nénémnek kellene igazgatni ezt ahadakozást, leg elöször tehát. a fö vezér meg indula vidin mellöl egész táborával. igen jó regel; mi is postán utánna lépteténk. a meg indulás pedig 9dik volt, ide pedig ma 11 dik érkezenk dél tájban. tegnap pedig reá vett minket a vezér. de nem tsak minket., hanem azegész taborát. azt pedig ma tudtuk meg, apedig ez szerént ment végben. tegnap estve hat ora után avezér meg indula az egész udvarával. sok fáklyákot vittek elötte, és utanna, az egész tabor, és miis azt gondoltuk hogy azon
(I. Törökországi levelek: 227)