rodosto 27 dik xbris. 1740.
A kalendárium szerént már a tél el kezdödöt, de az idö arra nem hajt, és ugy viseli magát. mint a nyár., még eddig tüzet nem csináltunk. hogy is csinálnánk. micsoda melegek járnak; éjel, napal, nyitva az ablakaink., az el mult tél ollyan nagy volt. hogy talám soha europában nagyobat nem értek. most pedig télben is nyári mentét kel viselni, ki mondhatná meg annak az okát, én meg mondom. aki jobban tudgya, mondgya jobban. az el mult télen. nagyob hidegek jártak, azért. fára is többet kelletet költeni, a mostani télen. jó idök járnak, fais kevés kivántatik, mind ezekböl tehát azt hozom ki. hogy most nem kel annyi fát venni, miert? mert nincsen hideg, látodé néném, micsoda. jó philosophus öcséd vagyon., hát ha még tanultam volna. de ha nem tanultam is. üsmerek ollyanokot. a kik philosophusok, nem elégé a? ne beszéllyünk csak a hidegröl, hanem arrol is. hogy az idén igen nagy rendeket kaszáltak le. és a halál. meg mutatta, hogy nem csak a szalma házakban kaszálhat. hanem még a palotákban is. leg elöbször. 12dik kelemen pápát. az Isten magához vévé; a prussiai király 31 maji meg hala, egy özvegy spanyol királyné. utánna mene. 6 dik károly csaszárt. az Isten ki szolittá. 20dik 8bris, eztet a muszka czárné csak hamar követé. 8 nap mulva, mind ezek nagy változásokot okozhatnak europában, vagyon. töb 4 száz esztendejinél. hogy a császári korona., ki nem ment az austriai házbol. a mely háznak most let vége, de már. azt apuszta házat is, hárman fel akarják osztani. a spanyol király. a bavarus. és a prussiai király. sylesiát akarja el foglalni, már elis kezdette ez az utolso a hadakozást. ezen kivül is még tart a spanyol. és az anglus közöt valo hadakozás. a franczia is segittséget adot. a spanyolnak, mind ezek nagy dolgok. és egy esztendöben, ennél nagyobak nem történtenek, a fejdelmek mindenüt készülnek, és nagy mozgásban vannak. csak mi vagyunk igen nagy bujdoso csendeségben, mint ha, a mi dolgunk volna leg jobban., de a gazdag, akor eszik mikor akarja. és a szegény, mikor kaphattya, már most mindenünen gyülnek esze a követek, francfurtumban. a császár
(I. Törökországi levelek: 252)