egymásnak, de a leány ábrázattya bé vagyon fedezve. ugy hogy ötet nem láthattyák., de ö láthattya a legényt., a szekérböl le szálván fogadást tesznek egymásnak. azután anapot vendégségbe töltik. a férfiak külön. az aszonyok is külön. annak idejében a meny aszonynak valamely aszony attyafia viszi a völegény házában. és tsak akor láttya meg, ha szépé vagy rut. nem magyar humorhoz valo az illyen házaság
rodosto 17 9bris. 1752
It kedves néném szép idök járnak, az ablakok nyitva vannak., lehet tehát most irni a török lakadalomrol.
A császároknál a házaság nem szokás, hihetö hogy ök abban az ország tsendeségire vigyáznak., de az is hihetö, hogy a lakadalmi irtoztato költtséget akarják el kerülni. a Császár anyi rab leányt tarthat a menyi néki tettzik, akik férfiu gyermekeket hoznak evilágra. azokot ugy tekéntik mint Császárnékot, és a fiok császárok lehetnek idövel.
A törökök közöt két féle hazaság vagyon, atörvény szerént valo hazaság, és a bérben valo házaság. aharmadik. arab leányal valo ágyaság. a törvény szerént. egy török akár mely gazdag legyen. de három, vagy négy. valoságos feleségnél nem vehet többet, a bérben valo házaság minden céremonia nélkül megyen véghez. hanem meg alkusznak a leány apjával. és anyával. akik bérbe akarják adni leányokot. a biro elöt, aki irásba teszi hogy egy illyen legény, egy illyen leányt magához akarja venni. hogy feleség helyet legyen., köteledzi arra magát, hogy ételel, ruházattal fogja tartani, ugy a tölle leendö gyermeket is. de olyan formában hogy viszá küldheti az apja házához a mikor néki tettzik. meg fizetvén a bért az alku szerént a mi pedig a rab aszonyokot illeti atörvény szerént a törökök arra fordithattyák öket, amire szeretik, atörököknél a gyermekek, egyaránt osztoznak, akár mely aszonytol valok legyenek, hanem az a külömbség vagyon. hogy a rab aszony gyermeke rab lesz valamint az annya. hogy ha az attya fel nem szabadittya
(I. Törökországi levelek: 278)