egymásnak, de a leány ábrázattya bé vagyon fedezve. ugy hogy ötet nem láthattyák., de ö láthattya a legényt., a szekérböl le szálván fogadást tesznek egymásnak. azután anapot vendégségbe töltik. a férfiak külön. az aszonyok is külön. annak idejében a meny aszonynak valamely aszony attyafia viszi a völegény házában. és tsak akor láttya meg, ha szépé vagy rut. nem magyar humorhoz valo az illyen házaság./P>
rodosto 17 9bris. 1752
It kedves néném szép idök járnak, az ablakok nyitva vannak., lehet tehát most irni a török lakadalomrol.
A császároknál a házaság.nem szokás, hihetö hogy ök abban az ország tsendeségire vigyáznak., de az is hihetö, hogy a lakadalmi irtoztato költtséget akarják el kerülni. a Császár anyi rab leányt tarthat a menyi néki tettzik, akik férfiu gyermekeket hoznak evilágra. azokot ugy tekéntik mint Császárnékot, és a fiok császárok lehetnek idövel.
A törökök közöt két féle hazaság vagyon, atörvény szerént valo hazaság, és a bérben valo házaság. aharmadik. arab leányal valo ágyaság. a törvény szerént. egy török akár mely gazdag legyen. de három, vagy négy. valoságos feleségnél nem vehet többet, a bérben valo házaság.minden céremonia nélkül megyen véghez. hanem meg alkusznak a leány apjával. és anyával. akik bérbe akarják adni leányokot. a biro elöt, aki irásba teszi hogy egy illyen legény, egy illyen leányt magához akarja venni. hogy feleség helyet legyen., köteledzi arra magát, hogy ételel, ruházattal fogja tartani, ugy a tölle leendö gyermeket is. de olyan formában hogy viszá küldheti az apja házához a mikor néki tettzik. meg fizetvén a bért az alku szerént a mi pedig a rab aszonyokot illeti atörvény szerént a törökök arra fordithattyák öket, amire szeretik, atörököknél a gyermekek, egyaránt osztoznak, akár mely aszonytol valok legyenek, hanem az a külömbség vagyon. hogy a rab aszony gyermeke rab lesz valamint az annya. hogy ha az attya fel nem szabadittya
(I. Törökországi levelek: 278)