félben nem hagyom És azt mondom. hogy a törökök a mosodásrol valo parantsolatot, két mosodásban tarttyák, nagy és kitsid mosodásban. az elsö abban áll, hogy az egész testet meg mosák, ezel leg inkáb aházasok tartoznak, és a hol feredök nintsenek., a férfiu a folyo vizben, vagy tengerben. háromszor le bukjék, akár mely hideg legyen, akis mosdás pedig abbol ál, hogy artzal. mekha felé fordullyon, meg mosa ortzáját. orrát kezeit. karját. lábait.
A mosdás után szemeket a földre vetik, és ugy vannak egy kevés ideig hogy magokhoz térjenek. és az imádsághoz készüllyenek. a mely ötször vagyon napjában. Az elsö hajnalba, A 2. delben. A 3. dél és nap nyugot közöt. mint egy négy ora felé. A 4. nap nyugotkor. Az 5. mint egy más fel orakor nap nyugot után, hogy pediglen minden meg tudhasa az idejét ezeknek az imádságoknak, nem harang szoval adnak jelt. mert nálok harang nintsen, hanem arra rendeltetet emberek vannak. kik fel mennek a metsetbe. az ujokal bé dugván fülököt, egész teli torokal éneklik ezeket a szokot. Az Isten nagy. nintsen más Isten az Istenen kivül, jöjjetek a könyörgésre, ihon világosan hirdetem néktek. Ezek a bör harangok ezeket a szokot elöször dél felé éneklik. azután észak. nap kelet. és nap nyugot felé.
Ezt mindenek meg halván, meg mosdanak, és a templomba mennek, az ajto elött ki ki le teszi a paputsát, vagy a keziben bé viszi, nagy tisztelettel meg hajttya magát, és köszönti arejtékbe lévö Alkoránt a mely rejték hely jelenti Mekhát, azután ki ki fel emelvén szemeit, a hüvelykét a füleibe teszi, minek elötte le térdepellyen. Azután a pap fel kél. és ki nyitot kezeit a fejére teszi, a füleit a huvelykével bé dugja, és igen fel szoval, de halkal énekli, Nagy Isten ditsöség te néked, ur, hogy ate neved áldasék és ditsöitessék, hogy a te nagy voltod meg üsmértessék, mert tsak te vagy a nagy Isten.: anep tsak lassan mondgya utánna.
Rend szerént pedig ezt az imádságot mondgyák. a szemeket a földre fügesztik, Enálok olyan imádság mint nálunk a mi Atyánk, ( Az Istennek nevében aki tellyes jóságal és irgalmaságal, ditsértesék a világ ura, aki tellyes jóságu, és irgalmaságu, Isten minden embereknek itélö ura, mi tégedet imádunk, mi te benned vettyük minden bizodalmunkot. tarts meg minket, mivel igazán valo uton hivunk segittségül, ez az ut az, amelyet te választottad, és az melynek kedvezel kegyelmedel,
(I. Törökországi levelek: 281)