nyilal az szemit meg lövik, mikor pedig a nyilat a szemiböl ki huzták volna. irást látának rajta., evala reája irva. A filep jóbb szemére., ugy is volt, mert ajóbb szemén volt alövés, a király, és mindnyájan által láták hogy anyílas ember lötte meg boszu állásbol, a kevélység, és a boszu állás, mit nem okoznak, énnekem is boszut kellene. állanom. mert régen nem vettem anéném levelit.
rodosto 29 xbris. 1757
Már mostanában, új, és hideg szokást vesznek, mert a hó közöt is hadakoznak, mivel ebben a hideg holnapban ötödik napján. nagy hartz volt lissánál, syleziában, a királyné hadát károly fejdelem. és Marsalus Daun komendirozták, a prussiai király maga komendirozta amaga hadát, a hartz nagy volt mind akét rész vitézül viselte magát, de végtire agyözedelem a király mellé hajola, és ahartznak azt a hasznát vevé. hogy breslot ismét viszá nyeré., Isten tudgya medig birja. ismét a halálrol kel irnom, mert csáki urnak hatodik a szava igen el nehezedvén. hetedik 11 orakor regel meg hala 81 esztendös korában, tsak nem holtig, vagy is holtig egéséges volt, nem volt szüksége se doktora. se orvoságra. azt nem mondhatni felöle, hogy ezért holt. amazért holt meg, mert illyen betegségbe volt.mert az orvoság nem jó volt, mivel tsak azért holt meg. mert az Isten el végezte hogy minden ember meg halyon, utolso generalisa volt Rakotzi ferentznek. már mi tsak ketten maradtunk zai urfival. mi vagyunk aleg utolsok. mert leg utollyára hagyot minket az ur Isten, mire, meddig. ö tudgya, elég a hogy. adgyunk hálakot néki hogy meg adta ezt az esztendöt el töltenünk. és kerjük hogy ne hadgya el ezután is a szegény bujdosokot, el nem forditván szent szemeit rollok, de ne szájal. hanem szivel kérjük. mert az emberek a szájat halgattyák meg, de az Isten a szivet tekentí. valamint történt egy szent remetével. egy püspök, atengeren utozván., ahajosok egy sziget mellé a hajot meg kötik, a püspök maga mulattságára a szárazra ki megyen., a mint alá s’fel járna, egy kis gunyhotskát láta a fák közöt. gondolá hogy talám valamely ember laknék ót, egy kis ablakotskához közelitvén tsak tsendesen.,
(I. Törökországi levelek: 298)