pediglen egyébre nem vigyáznak, hanem a nagyra vágyásra. a haszonra. az élet béli alkalmatoságokra, a nyugodalomra. vagy a szükségre, mind ezek testi tekintetek. és gyakorta veszedelmesek, ezek is okozák gyakorta a sok féle hivatalokban lévö emberek közöt a rendeletlenségeket; mert leg gyakrabban azokra nem hivatattak még is azokra adgyák magokot. és elegendö értelmek nintsen hogy azokot jól végben vigyék
A tisztességes életnek módgyai, el nem rekesztenek az üdveségtöl., de némelyiknek olyan illik, a mely másnak kárhozattyára lészen., A valoságos keresztény pedig egyenlö képen tekinti mind azokot a hivatalokot, melyek hozája illendök. az Isten eleiben járul gyakorta, hogy halgassa az ö szavát., és magát az alá veti. amit vagy az ö szent akarattya sugarol. vagy a mit a keresztényi okoság ád eleiben. de hogy magát meg ne tsallya. okos, és értelmes embereknek jár tanátsokon. rend szerént, ugyan ez által is mutattya meg az Isten azt, amit Isteni hivatalnak neveznek, ugyan ez is viszi avaloságos keresztényt. inkáb egy hivatalra, mint sem a másikára. minden más féle út, vagy tévelygésre. vagy veszedelemre viszi az embert, mindenek felet arra kel vigyázni. hogy a hivatalokban való valasztás. melyek másokot tekintik. ugy mint alelki pásztorság, a biroság, vagy a doktorság. sokal nagyob vigyázást kiván., mint sem az olyanok, a mellyek. tsak a választo személyit tekintik,. más képen rettentö számadásra adgyák magokot a vétkekért, mellyekben eshetnek., A midön akristus Jésus tagjainak szerentséjekben, vagy élettyekben. jár adolog, a nem elég hogy tsak azt tselekedgyék a mi leg jóbb, hanem bizonyosnak is kell abban lenni. hogy elegendö ajándékok vagyon arra. hogy azokrol végezhessenek. mivel. az Isten. ugy osztogattya az ö külömb féle ajándékit az embereknek, amint néki
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 802)