Mind ezek arosz szolgák. szégyenlik az urok köntösit viselni, mert nem akarják. mondgyák, magokot meg külömböztetni atöbbitöl, tartanak. az emberek tsufságitol, vagy meg vetésitöl, akár mely jó tselekedetet mivellyenek titkoson. de ez a nem igazán valo szegyenlés. azok közi a szabad életüek, vagy világiak közi tészi öket, akikhez oly nagy tekintettel voltanak, halgasuk mitsoda. rettentö dolgot mond az Isten fia ellenek, hogy aki meg pirul ö érette, és az ö beszédiért, az ember fia is meg pirul azért, amidön kisérvén ötet az angyalok. elfog jöni, az attya ditsöségében.
Mit fognak akor nékünk használni azok, akikhez olyan veszedelmes kedvezésel voltunk,? meg menteneké minket attol a meg boszontatot birotol.? dávid tudtunkra adgya, hogy se jó akaro, se atyafi, se más ember, az élö Istennek kezéböl egy más embert ki nem vehet: ihon eza sorsa, az olyan lágy szivüeknek, kik emberi tekintetböl el hagyák ajó tselekedetet, a melyre a szent lelektöl valo indulat vezetné öket. ugyan nékik is mondá szent István, kemény fejüek. a szent lélek ellen támadtok. szent pál is nékik mondgya ezeket, meg ne szomorittsátok az Istennek szent lelkét. mely által meg petsételtettetek a válttságnak napjára.
A hü keresztények, követik ezt a szent apostolt, és meg nem pirulnak az évangyéliumért. mindenkor eszekben tarttyák ezeket a timotéusnak mondot szavait. az Isten nem a félelemnek lelkét adta nékünk, hanem abátorságnak, szeretetnek. és az okoságnak lelkét. meg ne piruly tehat a mi urunkért, akiröl vallást kel tenned, nézük meg mitsoda jutalma lészen avaloságos keresztyének nemesi álhatatoságoknak, és halgasuk mit mond az ur nékik, minden valaki meg vall engem az emberek elött. én is meg vallom ötet, az atyám elött, ki menyekben vagyon.
Ez a nagy igéret eröt ád avaloságos keresztyénnek, hogy soha meg ne hajollyon ót. ahol az Istennek ditsöségiben. és dolgában jár adolog, ne tarttson se a fenyegetésektöl, se az üldözésektöl. hordoza mindenüt, pirulás nélkül. a meg
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 835)