sémeinek. hogy átkozza dávidot, ki merné azt tölle. kérdeni, hogy miért tselekedteti azt.?
Szent Chrysostomus azt mondgya. hogy az alázatoságtol valo félelem valoságal akadállya az üdveségnek, hogy ha örökös társai nem lehetünk a kristusnak. hanem ha hasonlittunk az ö képéhez, és ha ez a hasonlitás jegye a választásnak, valamint szent pal mondgya. abizonyos, hogy az alázatoságtol valo félelem. valoságos akadálya az üdveségnek. mivel a kristusnak., egész élete. alázatoság volt. születésekor meg volt vettetve, egész életében, halálakor meg volt vettetve. azért is mondgya hogy én az emberek elött gyalázatos vagyok. és meg vettetet a nép elött. nem hasonlithatunk tehát hozzája tellyeségel, hogy ha életünknek valamely részében. meg nem vettetünk valakitöl. de tekinttsük meg, hogy mi formában vette a meg vetéseket. halando életének részeiben, azt nem láttyuk. hogy zugolodot volna a vitézek ellen. kik meg pofozták. reája pökdöstek, és tsufságot üztek. az ö királyi voltábol, mind azon által. azoknak a vitézeknek, nem vala parantsolattyokban. hogy ugy bányanak véle. szent jakab. és szent jános. a menyei tüzel akarák el boritani a samaritánusoknak egy városát, azért hogy meg veték akristust, nem akarván szállást adni néki, a kristus meg feddé ezt a két tanyitvánt. mondván. nem tudgyátok ki lelkei vagytok. eszerént szokta volt. a mi szent példánk a meg vetéseket el venni
Egy szoval, mint hogy az alázatoság fundámentuma a keresztyéni jó erkölcsöknek, és mint hogy a nem egyéb, hanem hogy alávalonak. és meg vetendönek kivánnyunk látzani. amint ezt már meg mutattuk. ebböl következik, hogy ameg vetéstöl valo. tartás. tellyeségel ellenkezik az alázatoságal. ez igy lévén. addig soha semi jó erkölcsünk nem lészen. valamég az alázatoságtol valo félelem uralkodik szivünkben. meg láthattyuk ezekböl mitsoda vétkesek. az olyanok. akik a meg vetéseket ugy tekintik mint nagy roszat,
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 868)