volt. környül véve, a kiket avilág boldogtalanoknak nevezi. vagy azért. hogy vélek jót tegyen, vagy azért. hogy öket jó akaroinak fogadgya, tsak a szegényeket., vagy az olyanokot. akik alázatoságbol. lelki szegények valának. tartá érdemeseknek az Évangyélium bé vételére. azért küldettem, mondá. hogy az Évangyéliumot. a szegényeknek hirdesem.
Sokaknak a keresztyenek közül valo keves hiteket. kevés alázatoságokat. és kevés felebaráti szereteteket jobban meg nem bizonyittya. se semmi inkáb nem ellenkezik az Evangyéliumi tudományal., mint az szegényekhez., és az elhagyatatakhoz valo magokviselése, de megint, semmi ugy meg nem botránkoztattya avaloságos keresztyéneket. se semmi az ur haragját jobban. fel nem gerjeszti.
A midön az Isten. az ördög dühösége alá hagyá jóbnak minden földi javait, ez a szent ember., zugolodás nélkül nézé el veszni. gyermekeit. joszágit. és egésségit, de a midön látá. hogy a jó akaroi meg vetnék, és irtoznának tölle. akoron meg nem türköztetheté. magát,. hogy panaszra ne fakadna, anyira nehéz. még az igazaknak is., az illyen kegyetlenség, Hogy ha az ö jó akaroi, azt tudták volna, hogy azokal. anagy nyomoruságokal. ö még a Messiást fogja jelenteni, vagy ha az ö idejek elött. példát láttak volna egy olyan Isten, s’ emberöl. aki gyalázatokot., fájdalmakot. és meg vetéseket szenvedet, talám tisztelték volna benne azokot a szent jeleket. vagy is leg aláb. nem boszontották volna. se el nem hagyták volna. a mint tselekedenek.
Mind azon által, akeresztyenek. akiknek szemek elött vagyon. a szenvedö, meg aláztatot. és el hagyatatot kristus. azért, aláb valo könyörületlenségel. vannak. attyokfiokhoz. akik hasonlo állapotban vannak., ahoz a szent példához. az ö hitlenségek, ugy tekinteti vélek a nyomorultakot, mint meg vetendöket. akevelységek. azt mondattya vélek, hogy a nyomorultak. meg érdemlették. nyomoruságban valo eséseket, egy szoval, a kemenységek. bé szoritattya vélek markokot. a midön ki kellene nyittani, nem szükséges
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 888)