lámpásinkot olajal, adgyuk nyereségre a tálentumokot. melyeket reánk bizták. vigyük végben ahivatalokot. a melyekben tett az urunk, addíg még hoszu uttyárol viszá tér, ugy hogy a midön el érkezik. készen. vigyázva talállyon minket, és mutathasuk bé néki. atálentumokal valo nyereséget, ne hogy ugy bánnyék velünk valamint az esztelen szüzekel., vagy valamint azal a rosz szolgával, a ki az ura távul valo létiben tsak ivut, ett, és a szolga társait meg verte.
Nem kevés dolog az idöt valamire forditani. nem is kevés dolog azt tellyeségel. el nem veszteni, valamint tselekesznek azok, akik azal nem tudnak élni, avilág tsak könyen az emberséges emberek közi teszi az olyanokot., akik az idöt valamely haszonra tudgyák fordittani. az olyanok magokot. fellyeb valoknak tarttyák abban másoknál, és minden idejeket, tsak a magok dolgaira fordittyák. meg vetésel. tekintik a heveröket, nem szánnyák élettyeknek azt a nagy részit, tsak szándékjokot el érhesék. mind azon által. azok a nagy szándékok, azok a nagy gondolatok, a melyek Isten elött tsak olyanok., mint a hangyák. munkája, el mulnak az idövel együt, és mindent el vesztenek. ugy valamint aheverök. mert nem az Istenre tzéloztak munkájokban.
Egy olyan ember, aki anyit munkálodot, még ugy lészen, mint ha semmit nem munkálodot volna. és ugy bánnak véle, mint roszul tselekedövel. mert nem az Istenért munkálodot, tsak nem mindnyájan az emberek vagy roszat tselekesznek. vagy semmit. ugyan ez is mondattya a szent lélekel. hogy a föld üresen maradot. ellenben pedig. azt mondgya a szentekröl sok helyt, hogy az ö napjok. tellyesek valának. mindent valamit nem az Isteni szeretetben mivelnek. a fel nem számláltatik. és az, vagy vétkes. vagy leg aláb. üres. az gazdagok., mondgya az soltár, minek utánna aluttanak volna. semmit markokban nem találtanak hogy fel ébredtenek., ugy fognak vélek bánni. mint olyan rosz szolgákal, kik nem adták nyereségre az idöt, azt a nagy. és
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 896)