Ihon vagyon még. egy közönséges, és veszedelmes nyavalya. avigaságnak szeretete, ez oly természet szerént valo hajlandosága az embereknek. hogy atöllök meg válhatatlan.. a vigaság az egésséget táplállya, és az életet hoszabittya; a szomoruság pediglen. mind ellenkezöt tselekeszik, az okoság hoza tehát magával, hogy az ember avigaságot kedvellye, ezt nem lehet tagadni. örüllyetek az urban mindenkor, mondgya szent pál. és még mondom örüllyetek, ati tsendes magatok viselése nyilván légyen minden embereknél. az ur közel vagyon. de már mi légyen az a tsendes öröm,? tsak azé. amely az Istennel valo élet reménségiben találtatik. és ajó lelki üsméretnek békeségiben. és nem leheté az az örömet is oda érteni, a mely a mulattságokban vagyon. ezt is nem lehet tagadni, hanem tsak azt kel meg visgálni, hogy azok a mulattságok. miben lehetnek ártatlanok.

Elöször. a midön azok olyanok, hogy az Isten azokban meg nem bántodik. se alélek veszedelemben nem forog, másodszor. amidön azok. tsak anyi idöt töltetnek el, velünk. a menyit rendesen el tölthetünk. az elménk. és a testünk. egéségek meg tartására.

A tegez meg gyengül. ha mindenkor fel vagyon huzva. ugy az elme is. hamindenkor foglalatoságban vagyon. az elmének hoszas eröltetése., sokal inkáb meg gyengitti a test organumit. mint sem egyedül. a testi fáradságok. ez igy lévén. szükséges tellyeségel a mulattság. és a vigasság.

Hogy ha a testi szükségeket ugy tekintenék, a mint kellene. a mulattságoknak szüksége. ugy valamint az álom. nagy meg alázásunkra lenne, mivel a meg bizonyittya a mi gyengeségünket. a mely olyan. hogy az életet más képen nem segithettyük hogy ha tsak annak nagy darab részit el nem veszttyük azért a segittségért. a melynek egyéb. haszna nintsen. hanem hogy helyre hozhasuk, a munkáért valo el vesztet eröt. a kényes emberek fö gyönyörüségeknek

(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 898)


Előző oldal | Következő oldal