Ugyan ezért is éll igen nagy vigyázásal. a valoságos keresztyén. a szabadságal. melyet kiván a mulattság. avalo hogy szabad elmével. és vigaságal kel ezel élni. ha annak hasznát akarják venni. mind azon által. soha elnem kel felejteni ezeket a rettenetes szókót. jaj néked a ki nevetz. a melyek azokra esnek, akik a vigaságot. tsak a vigaságért keresik. agyönyörüséget. tsak a gyönyörüségért. a kik anyira amulattságokra adgyák magokot. hogy azokot meg unnyák, és akik egész életeket tsak abban töltik. hogy amely gyönyörüséget meg untanak más új gyönyörüségel. felejtesékel. hasonlo rendet kel tartani amulattságban., mint amelyet parantsolnak hogy tarttsunk. az ételben, nem kel tsak az ételért valo gyönyörüségért enni. mind azon által. a szükségért valo ételben is találkozik valamely ártatlan gyönyörüség., az a gyönyorüség. a mely az ételben, és a mulattságban. találkozik. szintén olyan. szükséges. az erö meg ujitására. valamint az étel, és amulattság. ugyan ez is tészi ezt a gyönyörüséget, ártatlanná. és helyesé.
50
Tsak nem mindnyájan. a keresztyének. az életet ugy tekéntik mint valamely nagy jót, és annak meg hoszabitásáért, mindent el követnek
A tekélletes keresztyén. azt ugy tekinti mint egy terhet. a melyet viseli, mert nem szabad nékie. azt. magátol. le tenni.
Az elsö mondásunkot. nem szükség meg bizonyittani. ki ki tudgya. hogy az iránt mit érez magában, de atekélletes keresztyén, három fö okot talál arra, valamint szent pál, hogy az élettöl el idegenedgyék. az elsö, és amelyik nem oly tekélletes ók mint a többi. a sok nyomoruságok. szomoruságok. és fáradságok, a melyekel jár rend szerént akeresztyéni élet. szent pál az igaz hogy tekélletes volt. szerette is mind azt, valami üdveséges volt. azokban. a szenvedésekben., mind azon által. mert a mi gyengeségünk természet szerént sohajtoz az olyan terhek alat., azt maga meg valya., hogy a nagy fáradsági miat. az élet unadalmasnak tettzet néki.
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 900)