tudományokot vélek el mulatattyák. arra meg tanittyák, hogy jók legyenek. adakozok. irgalmazok. szánakodok. de leg gyakrabban. ezekre. tsak azemberi ditséretért indittyák. a midön pedig azt azidöt érik. hogy a kristust követhesék, arra nem tanittyák hogy békeségel szenvedgyék Istenért. a gyalázatokot. és a bestelenségeket. hogy a ditséreteket meg vessék. és szeresék. az alázatoságot, anyiban, a menyiben azokoság és arendek azt nékik meg engedi, azt sem olttyák beléjek. hogy magokban. meg fojttsák. a magokhoz valo szeretetet. hogy kivánságokot meg zabolázák, magokot meg vessék. és belsö képen magokot utállyák. hogy az Isteni, és afelebaráti szeretetet. anyira vigyék. amenyire akristus azt hadgya nékunk hogy vigyük.
Tobiás. a törvénynek oktatásában nevelé az ö fiát, valamint mostanában oktattyák avaloságos keresztyének a fiokot. az Évangyéliumi tudományra, ha nékem azt fogják mondani. hogy az illyen tanitások jók a különös személyeknek, de a nagy renden valoknak más jó erkölcsököt kel követni. arra reá állok, hogy ezeknek a magok rendekhez valokot kel követni, rend kivül valo okoság is kivántatik ahoz, hogy meg egyeztethesék az Évangyéliumi tanitásokot azal, a mivel tartoznak rendeknek. és méltoságoknak. de akár mely renden lévök legyenek. ha a kristus bélyegét viselik, tartoznak mindenkor a szivekben viselni azokot a szent tanitásokot. és soha el nem kerülhetik. hogy ne tartozanak azokot lelki képen követni. és hanémelykor fel szabaditatnak. hogy azokot egészen kövesék, atsak akor vagyon. a midön azokot betü szerént vévén. meg nem egyezhetnek az ö rendeknek keresztyéni köteleségekel. mivel lelki képen. soha azoktol fel nem szabaditatnak. Dávid és más töb szent királyok., ugy mint szent István. ezekröl nagy példák. ezek a szentek. mindenben nagyok voltak. és nem szégyenlettek. sok féle alkalmatoságokban. a szenvedö, és meg aláztatot Jésusnak bélyegét viselni. ha a neveltetések keresztyénebbek
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 922)