magát. az Évangyéliumi jó erkölcsöknek követésére, hogy a világiak meg ne tsufolyák. és némelykor. ne üldözék. ezt minden nap láthattyuk.
A valoságos keresztyének. más felöl a világiakot tarttyák. eszteleneknek. mert ezek nagyobra betsüllik a mulando jókót. a örökké valoknál. és hogy nem követik azt. a mit hisznek. szent pál azt mondgya hogy eszteleneknek.tartatnak azok, a kik az Évangyeliumot követik. de megint. a világi bölcseség. esztelenség Isten elött. már most aza kérdés. hogy mellyik a két rész közül tarttya igazábban.
A világiak azt nem tagadhattyák, hogy a mit az örökké valoságnál. nagyobra betsüllenek, hogy a ne légyen mulandó. azt nem mondhattyák hogy valamely örökös jokot remelhetnek. mivel az örökös jókót. tsak azoknak igérték. akik a mulando joknak ellene mondottanak. azt nem mondhattyák. hogy az Isten vélek legyen. mivel a kristus nyilván mondgya az Attyának, hogy nem könyörög néki a világért. mijek vagyon tehát.? egy nehány szem pillantásig tarto örömök. a melyet meg nem hoszabithattyák. kevés gyönyörüségek. a melyek soha sem tiszták, a kik nem anyira esztelenek. azok anyugodalmat keresik, és soha el nem érik, tsak egyedül avaloságos keresztyén bóldog, ha a maga nyomoruságát meg tekénti. abban valoságos fel magasztaltatását is láttya, azt tudgya hogy az Istenért teremtetett, és még birni is fogja az Istent., és hogy kezei közöt vannak azok a modok, a melyekel. el nyerhese örökösön azt a nagy boldogságot., mivel az Isten meg nem vonya kegyelmét azoktól, a kik tellyeségel azon igyekeznek hogy azt el nyerhesék. és azt viszá sem veszi, hogy ha tsak mi elsöben. elnem mulattyuk azt. a mível néki tartozunk. mondgya a tridentinumi Concilium.
A világiaknak számok. a valo hogy sok, mert kevesen vannak. avaloságos keresztyének. a szent lélek is azt mondgya. hogy az esztelenek száma véghetetlen. de nézük végit a tragediának. az Isten azt mondgya hogy holtokor. nevetni, és tsufolni fogja öket, de a mi leg nyomoruságosab. a hogy,
(III. A Valoságos Keresztényeknek Tüköre: 924)