Agrippa – 206
Aggripa
Aggripának – 1

Claudius császár, az ifiu Aggripának adta volt a Calcidus országot (SUT 666)

Aggrippa
Aggrippa – 2

levelet is külde Herodiádának., az Aggrippa hugának, a melyben meg irá (SUT 536)

A sidokot pedig igen segitté Aggrippa. a Calcidai király, ugy anyira (SUT 664)

Aggrippához – 1

a pálestinai Csézáréábol meg indula. Aggrippához mene filippi Csézáréába, amely város (SUT 816)

Ággrippa
Ággrippát – 1

bé tölté az ö baráttyát Ággrippát. és néki adá az Annya (SUT 564)

Agripa
Agripát – 1

a Császár még is látván Agripát. mondá Macronak, nem parantsoltam valaé (SUT 540)

Agrippa
Agrippa – 125

meg öleté, egy fia marada. Agrippa nevü., ezt Romában nevelteték fel (SUT 536)

jovedelem is nem tarta sokáig, Agrippa. nem szenvedheté el. hogy egy (SUT 536)

Agrippa kételenitteték tehát Tiberiades városát el (SUT 536)

ujitották fia haláláért valo keserüségit, Agrippais, noha az adoságért, de ezen (SUT 536)

ís inkáb, hogy Arístobolus, az Agrippa testvér öttse ís mellette. volt (SUT 537)

rea álla, de mint hogy Agrippa még azon kivül is ados (SUT 537)

száz dragmánál, ezel a pénzel Agrippa., Ánthédonusba mene. és már a (SUT 537)

volt költtsön a császár pénziböl, Agrippa azt fogadá hogy sohová sem (SUT 537)

Agrippa olosz ország szélyire érkezvén onnét (SUT 538)

amelyben tudtára adá acsászárnak. hogy Agrippa. judéábol el szököt, hogy meg (SUT 538)

nem fizeti azt a sumát, Agrippa pedig meg nem ütközék. ezen (SUT 538)

császár, azt a kis fiát, Agrippa gond viselése alá adá, hogy (SUT 538)

egy kor, hogy kájus, és Agrippa. szekéren sétálni menének, Agrippa hizelkedésböl (SUT 538)

és Agrippa. szekéren sétálni menének, Agrippa hizelkedésböl mondá kájusnak. hogy kivánna (SUT 538)

Eutikus, az Agrippa szolgája ezeket a beszedeket mind (SUT 539)

mély földnire Romátol, ót levén, Agrippa. sürgetni kezdé Tiberiust Antonia által (SUT 539)

elégedhetik véle, de hanem a, Agrippa vigyázon magára, ne hogy a (SUT 539)

maga mulattságára, kájus. és maga Agrippa elötte mentenek, Antonia kezdé kérni (SUT 539)

elé beszéllé a Császárnak, az Agrippa beszédit. melyeket mondot volt a (SUT 540)

macron nem gondolhatván azt hogy Agrippa volna az az ember, meg (SUT 540)

továb nem élsz öt napnál, Agrippa ezt tsak meg neveté, mind (SUT 540)

mint ha szabadságban let volna, Agrippa. igen jó neven vevé azt (SUT 540)

meg esvén a szive, az Agrippa véletlen nyomoruságán, meg nyeré macrontol (SUT 541)

afogságban. hogy azt tudtára adgya. Agrippa épen akor a feredöben akara (SUT 543)

nyelven. az oroszlány meg holt, Agrippa jol értette, és el nem (SUT 543)

az Annya báttyának, filepnek Tetrárkiáját. Agrippa Romában marada egy ideig kajus (SUT 564)

illyen állapotban valának Alexándriában, amidön Agrippa kéré a Császárt birodalmának második (SUT 567)

uttyát. mint leg rövideb utat. Agrippa hajora üle puzol városaban, és (SUT 567)

illetik vala az Alexandriaiak az Agrippa királyságát. gyalázatal illetvén ezt a (SUT 568)

Agrippa nem marada sokáig Alexandriában. bizonysága (SUT 568)

irának. hasonlot az elsöhöz. és Agrippa kezében adák, a ki fogadá (SUT 568)

Agrippa, amint idé fellyeb meg mondok (SUT 572)

a Tetrárka nevet viselte. de Agrippa akirályi nevet. Herodiáda. a Hérodes (SUT 574)

Agrippa könyen által látván a Herodes (SUT 574)

is oda érkezék, és az Agrippa leveleit kezében adá, a császár (SUT 575)

lyonban. a felesége Herodiáda az Agrippa huga lévén, ö érette meg (SUT 575)

volna amaga házában, Aristobolus. az Agrippa atyafia, Helcías. és más több (SUT 581)

nélkül. akepit a templomba tenné. Agrippa ezen közben bé mene a (SUT 583)

ingerellye, kájus által látvan az Agrippa gondolattyát., mivel senki a gondolatokot (SUT 583)

Agrippa ezekre a szokra olyanná lön (SUT 584)

tisztelték. Tiberius. Augustus. és Markus Agrippa. a kiknek tisztelné kájus emlékezeteket (SUT 585)

@: Az Agrippa nagy anya az Asmonea familiábol (SUT 585)

mivel még Agrippa is. a kit én bé (SUT 586)

Templomokban tegyék. ájulás nélkül. az Agrippa levelét olvasván eleinte mindgyárt haragra (SUT 586)

Agrippa nem vevé válaszát a Csaszárnak (SUT 586)

nem érezteté véle haragjának sulyát, Agrippa tehát a Császárt magához hivá (SUT 586)

hogy ötet szerentsésé boldogá tegye. Agrippa felelé. hogy a haszon keresésnek (SUT 586)

Agrippát. hogy kérne valamit tölle. Agrippa akoron mondá, Uram annyi (SUT 586)

iránt meg változtattam szándékomot, az Agrippa tekéntetiért. a kitöl semit meg (SUT 587)

Agrippa pedig ebben a dologban magát (SUT 604)

jelit adá. mint igaz szivének. Agrippa, a ki minden szerentséjit kájusnak (SUT 604)

sok számu rabokot. fel fegyveresithetne, Agrippa erre mondá. hogy igen gyenge (SUT 605)

a hol volt Claudius, De Agrippa modot találván abban hogy Claudiusal (SUT 605)

a melyben azt mondgya. hogy Agrippa, és Hérodes baráttyinak tekéntetekért, az (SUT 607)

Agrippa kevés idö mulva. meg indula (SUT 608)

szenteltetésiért valo költtséget is segiteni. Agrippa véghez vivén mind azt. valamit (SUT 608)

ö artatlan, és tiszta életiért. Agrippa ditseré jó erköltsét. és az (SUT 609)

Agrippa közonségesen sok buzgoságot mutata vallásahoz (SUT 609)

az Attyárol. Idumeus familiábol volna, Agrippa. ezeket meg tudván. Csézáréába magához (SUT 609)

simont, aki amidön oda érkezék. Agrippa a theátrumon lévén. maga mellé (SUT 609)

szolgálattyát vette. az elsö szerentséjiben. Agrippa néki adá az egész hadain (SUT 610)

mulék, és magában tért volna, Agrippa viszá akará tenni tiszttségiben. de (SUT 610)

igen gyülölte silást. a báttya Agrippa halála után, meg is öleté (SUT 610)

Agrippa nagy tsendeségben látván magát. az (SUT 610)

a CSászárnak tudtára adá. hogy Agrippa mitsoda eröséget akarna tsinalni., és (SUT 610)

Az Agrippa királyi bö kézel tett tselekedetit (SUT 613)

Agrippa. Berytböl. Tiberiadesben mene. és mint (SUT 613)

syriai Gubernator, is hozája mene Agrippa meg halván jövetelét, a Romaiakhoz (SUT 613)

viszá térne. amaga országában, ezen Agrippa oly igen meg sértödék. hogy (SUT 613)

Kevés idö mulva Agrippa Jérusalemben mene. és a fö (SUT 614)

kevesé husvét elöt öleték meg, Agrippa látván hogy ennek a szent (SUT 614)

Agrippa példát akarván tehát adni az (SUT 615)

valo estve. pedig, a melyet Agrippa rendelé az ö halálára. egy (SUT 615)

öleté öket. Azután tsak hamar Agrippa Csézáreában mene, ahol sok féle (SUT 616)

Agrippa pediglen. a leg magosab házban (SUT 618)

tselekedetekröl. a melyeket követtek az Agrippa emlékezete. és a leányi méltosági (SUT 618)

igen használa, e fia vala Agrippa királynak, Romában nevelték. a császár (SUT 622)

Hérodes a Calcidiai király. Agrippa királynak az öttse, minek utánna (SUT 633)

nem akarván magát környül meteltetni. Agrippa sem akará néki adni a (SUT 667)

Ebben az esztendöbe az ifiu Agrippa ki tévé afö papságbol. Ananiást (SUT 712)

Egy nehány napok mulva Agrippa király, és ahuga Berenitza Czezáréába (SUT 719)

polémon királytol. és a báttya Agrippa mellet lakot. Agrippa és Bérénitza (SUT 719)

a báttya Agrippa mellet lakot. Agrippa és Bérénitza sokáig mulatván Czézáréába (SUT 719)

Agrippa mondá festusnak, már régen kivánom (SUT 720)

mondá festus. Más nap tehát Agrippa és Berenitza, nagy pompával. menének (SUT 720)

és festus mondá Agrippának. ó Agrippa király, és ti mindnyájan kik (SUT 720)

és fö képen elödbe ó Agrippa király. hogy minek utánna meg (SUT 720)

A koron Agrippa mondá palnak. meg engedik hogy (SUT 720)

menteni, szerentsésnek tartom magamot ó Agrippa király hogy a mái napon (SUT 720)

ellene. a menyei látásnak óh Agrippa király., hanem Damaskusba menék., és (SUT 722)

nem titokban mentek végbe, óh Agrippa király hiszé a profétáknak. tudom (SUT 722)

tudom hogy hisz, A koron Agrippa mondá pálnak. tsak alig hogy (SUT 722)

Agrippa mondá festusnak. el lehetne ötet (SUT 723)

Azon idö tályba. Agrippa király, aki gyakorta mégyen vala (SUT 731)

Agrippa király. és festus Gubernátor ugy (SUT 732)

Agrippa idövel le tevé Ismaelt. a (SUT 732)

küldé helyébe, azon idö tályba, Agrippa király. el vevé a fö (SUT 738)

ira Ananusnak. büntetésel fenyegetvén ötet. Agrippa látván Albinusnak ellene valo haragját (SUT 740)

papok közi is el terjede, Agrippa, el vévén a fö papságot (SUT 744)

a papok hordozták, azt az Agrippa tanátsi, nékik meg engedék., Ez (SUT 745)

volt, és a vastagsága hat. Agrippa meg gondolván mitsoda nagy dolog (SUT 745)

Agrippa, elvevé a fö papságot Jesustol (SUT 751)

tette. ebben az esztendöbe 66. Agrippa tehát ennek ment volt látogatására (SUT 781)

Ez a tiszt Jámniába találá Agrippa királyt. aki akor tért viszá (SUT 784)

ellenbe az okosok abékeséget kivánták. Agrippa elejekbe adá hogy a hadakozást (SUT 784)

a veszedelemre fogja vinni. Az Agrippa beszédi foganatosak valának anyiban, hogy (SUT 785)

De a midön Agrippa azt akará nékik jovallani hogy (SUT 785)

némellyek köveket is vetének utánna. Agrippa pedig a maga országaba mene (SUT 785)

apártosoknak, Florus nem külde, hanem Agrippa három ezer embert külde. a (SUT 785)

pártosok bátrabbak valának. de az Agrippa vitézi., inkáb tudták averekedésnek modgyát (SUT 786)

a magok fejinek, azután az Agrippa, és a Berenitza udvar házát (SUT 786)

fizetik vala meg., Akoron az Agrippa vitézi a felsö udvar házba (SUT 786)

szaladának, A sidok, és az Agrippa vitezi meg esküvének hogy az (SUT 787)

kik nem háborgaták öket, Az Agrippa orszaga, a mely Trachonitába terjedet (SUT 791)

gyalogot, és két ezer lovast, Agrippa király ezer lovast, és három (SUT 791)

ütnek. ha meg indulnának, De Agrippa király a sidokhoz. küldvén. és (SUT 793)

menyenek, a mely város az Agrippa országában volt, a melyben a (SUT 796)

ártatlanokot ne büntetné meg. abünösökért Agrippais a kié volt aváros. esedezék (SUT 816)

Agrippa kéré vespásiánust hogy jöne hozája (SUT 816)

hadával. meg tudván pediglen hogy Agrippa országában lévö két város. ugy (SUT 816)

jordanon tul. igen erös helyen., Agrippa a kié volt ez a (SUT 818)

iránt. és hogy köszöntené nevével., Agrippa király is el mene véle (SUT 837)

hogy Othont tették volna helyében., Agrippa nem hajtván erre a változásra (SUT 837)

fábol valo gerendákbol. a melyeket Agrippa király hozatta vala nagy munkával (SUT 844)

két királyok is kisérék ötet. Agrippa volt az egyik., igen sok (SUT 844)

Agrippáé – 1

városaban mene. a mely város Agrippáé volt. ahadát pedig ptolemaidában hagyá (SUT 580)

Agrippáért – 1

Agrippáért külde. kéretvén ötet. hogy menne (SUT 605)

Agrippához – 2

a fel támadás iránt, Azután Agrippához forditván beszédit.: hihetetlen dolognak tettziké (SUT 721)

semit nem tehetnek, Florushoz. és Agrippához küldének kérni segittséget.hogy ellent (SUT 785)

Agrippán – 2

iránt, flaccus adolognak végire menvén, Agrippán fel hagya, és ez a (SUT 537)

eset volna a szive az Agrippán elötte történt dolgon., de söt (SUT 585)

Agrippának – 25

azal vádolá bé ötet, hogy Agrippának pénz ajándékot adtanak volna a (SUT 537)

esék, mint hogy eza dolog Agrippának betsületiben járt, kezdé ujontában sürgetni (SUT 539)

Hérodes Antipas Agrippának attyafia., el válván, az szeretsenek (SUT 542)

halálának hire Romában érkezvén, Mársyás, Agrippának egy hü szolgája, hozája mene (SUT 543)

nevet. Herodiáda. a Hérodes felesége. Agrippának huga. nem nézheté mérges irigység (SUT 574)

lyonbol., spanyol országban küldheté. kájus Agrippának adá a Tetrarkiát a melyet (SUT 575)

Agrippának mihent az ereje meg jöve (SUT 584)

Claudius hogy meg hálállya Agrippának, ezen alkalmatoságal tett nagy szolgálatit (SUT 606)

még ezen kivül meg adá Agrippának a Consularis tiszteleteket, hatalmat atanátsban (SUT 606)

CSászár a ki magát egészen Agrippának. és Herodesnek adta volt., vagy (SUT 607)

testvér attyafia, mind veje volt Agrippának. kájus fogságban tétette vala lysimakust (SUT 607)

Agrippának, Siláshoz valo háláadatlanságát rosznak tarttyák (SUT 609)

Agrippának igen tetzvén a népnek hozája (SUT 617)

hogy meg mutassa. mint betsüllené Agrippának. a sidok királyának emlékezetét, le (SUT 621)

meg engedé, és az ifiu Agrippának kérése ebben az dologba igen (SUT 622)

sidoknak is, hogy az ifiu Agrippának tekéntetiért meg engedi hogy ö (SUT 622)

Herodes a calcidiai király, Agrippának öttse, meg nyeré acsászártol, hogy (SUT 622)

császár., az országát az ifiu Agrippának adá, a nagy Ágrippa fiának (SUT 633)

is volt a Calcidus országnál. Agrippának három hugai valának. ugy mint (SUT 666)

tartományokal nagyobita meg az ifiu Agrippának országát, felix is meg marada (SUT 673)

a feleségivel Drusillával, az ifiu Agrippának hugával. a ki a mint (SUT 711)

Azután ahistoriáját. Vespasianusnak, Titusnak, és Agrippának bé mutatá. akik nagy ditséretet (SUT 714)

gyülekezetbe vivék, és festus mondá Agrippának. ó Agrippa király, és ti (SUT 720)

el ne vigyék, azt tanátsolák Agrippának, hogy tsináltassa meg a folyosot (SUT 745)

A Tiberiades lakosi azt fogadák Agrippának hogy keziben adgyák avárost, de (SUT 803)

Agrippára – 1

báttya fiára, szálla, az iffiu Agrippára (SUT 622)

Agrippárol – 1

örüle, és mindgyárt le vevé Agrippárol alántzot, és vendegséget készitete néki (SUT 543)

Agrippát – 13

Romában, flaccus igen jol fogadá Agrippát. annál ís inkáb, hogy Arístobolus (SUT 537)

parantsolá hogy hozája ne botsásák Agrippát, míg meg nem fizeti azt (SUT 538)

dolog volna, és a mely Agrippát ís tekéntené. aprefectus Eutikust a (SUT 539)

is üzé azonnal az asztaltol. Agrippát., és meg lántzoltatá, és sokal (SUT 543)

a Romai prefectusnak, hogy vinné Agrippát (SUT 543)

az után kájus magához hivatá Agrippát, a köntösét meg változtatá néki (SUT 544)

tsendesedék, némelykor kárhoztatni kezdé magában Agrippát azért, hogy miért fogná párttyát (SUT 586)

udvarí szoknak.tartván. arra sürgeté Agrippát. hogy kérne valamit tölle. Agrippa (SUT 586)

kájus a ki szereté Agrippát. és a ki azt fogadta (SUT 587)

meg tudván végzéseket. hozájok küldé Agrippát, meg izenvén nékik, hogy ha (SUT 606)

béliek. akik meg bántották vala Agrippát, oda el menének sok szamuan (SUT 616)

nem tett. Arra kérék tehát Agrippát, hogy had legyen szabad nékik (SUT 745)

és a nép arra kérék Agrippát. hogy engedné meg had küldgyenek (SUT 784)

Agrippával – 5

aki oly meg vetésel bánék Agrippával az ö attyafiával. és sogorával (SUT 574)

ebben az esztendöben Galliában menvén Agrippával. lyonba marada egy darab ideig (SUT 575)

és Braccus atáborra ki menének Agrippával. a hol volt Claudius, De (SUT 605)

melyet szolgálati adnak vala néki, Agrippával ugy bánt mint magához hasonloval (SUT 610)

semmiben ne elegyittse, azért hogy Agrippával esze veszet volt. a császár (SUT 618)

Agríppa
Agríppát – 2

a Herodiada férje. magához hivatá Agríppát a sogorát a Tiberiades városában (SUT 536)

annál is hamaréb, hogy látná Agríppát nagyob szorgalmatoságot mutatni kajushoz. mint (SUT 540)

Ágrippa
Ágrippa – 19

gondgyát. és lenne mindenkoron véle, Ágrippa pedig nagyob hajlandoságot mutata az (SUT 538)

ami meg engesztellye rabságának sullyát, Ágrippa Roma mellet volt fogságban, a (SUT 541)

akí irigy szemekel tekénté az Ágrippa szerentséjit. a ki is külsö (SUT 567)

viszá adni a tanátsnak,, de Ágrippa meg bátoritván ötet, és azt (SUT 604)

Ágrippa. és a követek meg vivén (SUT 606)

szerentsétlenségit, szegénységit hoza vala elö, Ágrippa el unván az illyen beszédeket (SUT 610)

elöt öt királyok menének látogatására. Ágrippa nagy tiszteletnek tartván látogatásokot, királyi (SUT 613)

lett volna az ö rabjok, Ágrippa kerestetvén ötet, meg nem találák (SUT 616)

nem élne továb öt napnál, Ágrippa meg látván abaglyot, meg rettene (SUT 617)

Az Ágrippa halálával, Judéa. ismég a Romaiak (SUT 618)

ifiu Agrippának adá, a nagy Ágrippa fiának, ezen idö tályba. ventidius (SUT 633)

Azonba pedig Ágrippa. magát igen gyülölteté a maga (SUT 744)

Ezen idöben. Ágrippa király Alexándriába ment volt Tiberius (SUT 781)

Florus ellen valo panaszokot. De Ágrippa aki jol üsmérte a császárt (SUT 784)

Egy sereg iffiuság az Ágrippa és Berenicza királynénak (SUT 799)

Vespásianus Antiokiában érkezvén., ót találá Ágrippa királyt. a maga hadával, onnét (SUT 806)

gyalogbol. és száz husz lovasbol., Ágrippa. meg más két királyok, mindenike (SUT 807)

egész hadával: és meg szállá. Ágrippa a város melle mene hogy (SUT 818)

vala a fö pap. ezt Ágrippa tette volt fö pappá annak (SUT 822)

Ágrippának – 1

hogy semi szándékja nem volna, Ágrippának viszá adni a pénzt a (SUT 800)

Ágrippát – 1

ember, a Császár felelé, hogy Ágrippát (SUT 540)

ágrippa
ágrippa – 1

a Cérémoniáknak szép rendét. maga ágrippa, az augustus veje, ezeket tsudalkozásal (ISZ 270)