hát kédnek meg irni hogy minket a kalmakán jó szivel látot (TL 11)

unnya, és egymás mellé teszen minket, de mint hogy az soha (TL 13)

e hazafiuságtol viseltetvén, gyakran látogat minket, és ollyan titkos hellyeken történt (TL 15)

ne nevessen kéd, mert ha minket látot volna kéd, a kaftánban (TL 18)

a mely Constancinápoly mellet vár minket. mert a mitöl tartottunk. abban (TL 26)

egy nagy dombon meg álitta minket. ahonnét kelleték nézni a mulattságot (TL 37)

volnék missisipiábol is irnék kédnek, minket már ugy tekinttsen kéd. mint (TL 43)

még ót sem nevetethetnének meg minket,. mert csak a mosolygás is (TL 75)

törökököt. mindenüt jó szivel látnak minket. mert atörök leg inkáb amagyarokot (TL 100)

igy becsületben. és tiszteletben tartat minket a bót. mert itt azt (TL 100)

ugy süt a nap itt minket, valamint a koldus lábat sütik (TL 110)

élteti; azokot ót meg hadta. minket ide hozot. aztot mind egy (TL 110)

ki. az Isten oltalmazzon meg minket attol, de ha az Isten (TL 113)

atyafiság. mind a hajlandoság kötelez minket. de még többet mondok (TL 122)

követni? ítéllye elkéd. mint átkoznának minket a kömivesek. és az átsok (TL 133)

Constancinápolyban ment, igy csala meg minket az asinus sidoja. vagy is (TL 149)

idejét. a vallás arra tanyit minket, hogy az Isten. vezéreli az (TL 156)

ugyan ezek is temetnek el minket. ha csak a jó Isten (TL 175)

a gyönyörüségért. a melyet talál aminket valo szeretetben. az emberekben. még (TL 185)

mert a magához valo szeretet, minket arra viszen, hogy azta kárt (TL 186)

ha szinte azok anagy dolgok minket ki rekesztenek is magok közül (TL 195)

aki ezeket anagy dolgokot. miveli. minket is lát., és meg emlékezik (TL 196)

azö kezek által. bövségesen táplál minket. akiért háláadásal kel lenni akézhez (TL 200)

közöttünk; az Isten vigasztallyon meg minket (TL 203)

egy nusztos mentét adának, és minket fel kaftányozának., e meg lévén (TL 222)

vigyázni, hogy nem ö várt minket a sátorok alat. hanem mi (TL 225)

tájban. tegnap pedig reá vett minket a vezér. de nem tsak (TL 227)

a vezér. de nem tsak minket., hanem azegész taborát. azt pedig (TL 227)

férünk az árnyekában. a ki minket teremtet. annak legyen meg akarattya (TL 235)

legyen meg akarattya rajtunk., ö minket például tett az egész nemzetünknek (TL 235)

Cancellárius, ezek, meg nem oltalmaznak minket, ugy lehet hogy csikbol, reánk (TL 243)

a kozákoktol. szabadics meg uram minket. szüntelen küldök a kalmakánokra: hogy (TL 244)

ugy tettzik hogy városostol együt. minket láponiában vittek. a jeges tenger (TL 247)

Isten szerencsésen ide hoza viszá minket az elöbbeni. régi. és szomoru (TL 250)

a mint látom, ö fog minket el temetni, it semmi olyas (TL 254)

olyas hirek nintsenek. a melyek minket illetnének, hanem tsák azt láttyuk (TL 254)

várjuk hogy valaki haza vessen minket. valamint Jérusálemben abetegek várták a (TL 255)

az Isten nevét segittségül hiják; minket pedig meg nem gátol. hogy (TL 271)

telyes kegyelemel. hapedig hitetleneknek hinak minket, nem azért hogy a kristusba (TL 277)

vettyük minden bizodalmunkot. tarts meg minket, mivel igazán valo uton hivunk (TL 281)

Felsége az ö kezekböl táplál minket. böségel, kedves nénem kalinitza (TL 287)

tiszteletel vannak a kristushoz. noha minket gyauroknak hinak hitetleneknek, mert nem (TL 296)

utolsok. mert leg utollyára hagyot minket az ur Isten, mire, meddig (TL 298)