szerént élünk. hogy ha az érzégenység. arosz kivánság. és a kevelység (C/B 1109)

árthatnak, az agyvelönek. és az érzékenségekhez tartozo organumoknak., mivel azt tudgyuk (IJE 77)

nincsen nagyob kedveség. mint az érzékenségeknek eleget tenni (IK/B 693)

azért hogy segittsük amenyiben lehet érzekenséginket gyengeségiben, hogy alátás, és ahallás (KSZ 402)

valot, az meg foghatot, és érzekenségit illetöket tekinti,. az oktalan állatok (IK/B 388)

{…} Miért exorcizallyák az érzekenység nélkül valo teremtet állatokot (C/A 863)

és mind annak valami az érzekenységet ketsegteti (É 182)

tartották Isteneknek, ugy mint. az érzekenységet és a mértékletlenséget., meg másut (É 367)

és nem vala szozat, sem érzékenység, és viszá tére eleibe, és (É 380)

{…} Azért, mert ha az érzékenység nélkül valo teremtet állatok. láttzanak (É 636)

a melytöl ugy irtozik az érzékenység (KKU 374)

szerént élünk, hogy ha az érzékenység, a rosz kivánság, és a (C/A 277)

egy ház hogy exorcizallya az érzékenység (C/A 863)

szent Pál idejében hogy az érzékenységnélkül valo teremtet állatokra imádságokot mondgyanak (C/A 866)

keresztinek ereje, hanem még az érzékenység nélkül valo teremtet állatokon is (C/A 867)

{…} Ertem azt. amit az érzékenység érezhet, vagy láthat a kenyérben (C/B 1305)

{…} Miért exorcizállyák. az érzékenység nélkül valo teremtett állatokot (C/B 1547)

egy ház. hogy exorcizállya az érzékenység nélkül valo teremtett állatokat, kérvén (C/B 1547)

szent pál. idejében., hogy az érzékenység nélkül valo teremtett állatokra. imádságokot (C/B 1549)

kereszttyének ereje, hanem még az érzékenység nélkül valo teremtet állatokon is (C/B 1550)

öröm, a mely tsak az érzékenységben vagyon, mely a szivet el (É 56)

élni, el kel hagyni az érzékenységböl valo életet, a magunkhoz valo (É 555)

érzékenységel légyen. mivel nem az érzékenységböl kel azt meg visgálni. vagy (C/A 556)

hivná segéttségül. természet szerént valo érzékenységböl., tertullianus, ezt természet szerént valo (C/B 938)

érzékenységel legyen. mivel, nem az érzékenységböl. kell azt meg visgálni. vagy (C/B 1321)

mind külsö képen. meg zabolázván. érzékenységeidet (KG 553)

valami tekénti az természetnek ött érzékenységeit, és aharmadik., aki a feleség (É 626)

el veszi atagoknak mozgásit. és érzékenységeit. aléleknek inaszakadtsága mely a vétek (É 799)

apenitentzia tartásban élni, elméjit, és érzékenységeit sanyargatni (KG 484)

ha keresi is meg elégitteni érzékenységeit. és ha el kerüli is (KJÉ 592)

és azon testet tagjaival, és érzékenységeivel az Isten szolgálattyára szentellyük, apenitentzia (É 99)

titok, hogy arol. nem az érzékenységek szerént kel itélni, hanem ahitnek (É 666)

aki inkáb éll, atest, és érzékenységek kivánsági szerént, mint sem a (É 699)

el kerülni avilágiakot, mert az érzékenységek a világi dolgokra figyelmezvén, azok (É 732)

hogy el fogyaszszuk azokot, az érzékenységek, és az elme sanyargatási által (É 769)

akár minek joságárol, tsak az érzékenységek által tesznek itéletet. de tenéked (KKU 319)

élni a gyogyitásban. mivel az érzékenységek bizonságok. mint sem a bün (KJÉ 636)

nem tériti, amásika pedig az érzékenységeken eröt veszen, a földi dolgokot (É 134)

sanyargassuk arosz kivánságokot, és az érzékenységeket, azért hogy mi magunkot meg (É 164)

{…} Azért hogy meg rettenttse érzékenységeket, és figyelmetesebbek legyenek., és hogy (É 579)

lesz, mert nem követvén az érzékenységeket, se a testi kivánságokot, az (É 664)

és mindennél felyeb haladgya az érzékenységeket. és az okoságot, ugyan ezért (É 730)

nevelkedésire fordittsuk, a testet, az érzékenységeket, és az elmét, a felebaráti (É 738)

veszi atesttöl amozgásokot, és az érzékenységeket. ebben az állapotban vannak mind (É 780)

tsak az elmét, és az érzékenységeket hatotta volt meg, de a (É 812)

mely a hitnek engedelmeskedgyék. ollyan érzékenységeket., melyek az okoságtol fügjenek (KG 551)

mind azt, valami sanyargathatná az érzékenységeket, vagy meg alázná az elmét (KJÉ 598)

az iz, és atapasztalás béli érzékenységeket illeti, ezeket (ISZ 239)

mind azokot, a mik az érzékenységeket ketsegtethették volna, mivel azokot, nem (KSZ 403)

mind azal, a mi az érzékenységeket kellemetesen fel indithatta az Isteni (KSZ 415)

mert azon kivül hogy az érzékenységeknek leg inkáb kedvez, de másként (TL 268)

elmének, a szivnek, és az érzékenységeknek sanyargatásit, a véteknek, és az (É 162)

a mely bé zárja az érzékenységeknek ajtaját, aveszedelmes dolgok elött. és (É 382)

éllyen. és meg hallyon az érzékenységeknek. ollyan légyen mint egy holt (É 480)

fel indithatná, a midön az érzékenységeknek kapuját bé zárják, meg fosztván (É 770)

és az italban. és az érzékenységeknek semmiben nem kell kedvezni. a (KKU 390)

vettettek bokolban. akárhoztatásnak, és az érzékenységeknek büntetésit, akárhoztatásnak büntetése alesz., hogy (KG 467)

a mely meg engedi az érzékenységeknek mindent valamit kivannak, és amely (KG 546)

azérté hogy eleget tévén az érzékenységeknek, agyönyörüségekben ély hogy joszágokot gyüjcs (IK/A 22)

modon beszélnek. tsak a magok érzékenységekre vigyáznak, és fel nem emelkednek (KKU 279)

a kiknek az Isten, nem érzékenységel valo kegyelmét, és vigasztalását nyujttya (É 108)

nem szükséges hogy a keserüség érzékenységel légyen. mivel nem az érzékenységböl (C/A 556)

szükséges, hogy ez a keserüség, érzékenységel legyen. mivel, nem az érzékenységböl (C/B 1321)

mindent mást, semminek tart, az érzékenységen kivül, tsak ugyan azt is (ISZ 239)

mely kevésre terjeszted az ollyan érzékenységet. a melynek., nincsen határja., azt (TL 184)

vétektöl fogvást, a kevélységhez. az érzékenységhez., és a szemnek bujálkodásához, mivel (C/A 29)

rosz indulatinak. az emberi szivnek érzékenységi. és gondolattya. mondgya az irás (É 287)

tisztittya meg szivünket, testünket, és érzékenységinket, eszenteli meg gondolatinkot. hajlandoságinkot. és (É 267)

ahus ételtöl. meg tartoztasuk az érzékenységinket is mind azoktol. melyek nékünk (É 314)

nékie szentelvén téstünket, lelkünket. és érzékenységinket, ez tehát avaloságos imádás. illyen (É 343)

ahit alá vessük elménket, és érzékenységinket, alázár haláláért busulást inditta magában (É 392)

testünknek minden tagjait, és minden érzékenységinket az igasságnak. az áitatoságnak, és (KG 523)

ronttya, a természetnek ajándékit, testét, érzékenységit, elméjit. avétekre eszközül adgya., lassanként (É 305)

és a külsö dolgokhoz valo érzékenységit, illyen. állapotban vannak mind azok (É 384)

ugy a testnek, és az érzékenységnek sanyargatása. meg oltalmaza avéteknek meg (É 98)

arosz kivánságnak szeretete, és az érzékenységnek gyönyörködtetése, vagy agazdagsághoz, vagy a (É 355)

a mely nem kedves az érzékenységnek. de hasznos az üdveségnek, egy (KKU 374)

Az érzékenységnek büntetése. magában foglallya mind azt (KG 467)

akarnak tenni a kevélységnek, az érzékenységnek. és a hejában valo látásnak (C/A 353)

akarnak tenni a kevelységnek, az érzékenységnek. és a hajában valo látásnak (C/B 1170)

formáltatnak azok apárák, melyek az érzékenységnek, és a test tagjainak mozgására (IJE 23)

nem adván azt, amit az érzékenységnek rendeletlen kivánsági akarnak. ellenben pedig (SUT 563)

Azokal az okoságokal, melyek az érzékenységre, a minden napi probára, a (C/A 34)

azon az okoságon mely az érzékenységre vagyon epitve (C/A 34)

Azokal az okoságokkal. melyek. az érzékenységre, aminden napi probára. a hitre (C/B 938)

azon az okoságon. melly az érzékenységre vagyon épitve (C/B 938)

ahittöl inkáb, mint sem az érzékenységtöl vezetettek volna, ugy meg kérdették (É 554)

Értem azt. a mit az Érzékenység érezhet, vagy láthat, a kenyérben (C/A 536)