Meg üsmerhettyük arol ajelröl ha vagyoné szeretet mi bennünk. hogy ha szorgalmatoságal követtyük az Isten parantsolattyát. a melynek meg tartása mindenkor szükséges volt az embereknek.
Szükséges az Anyaszent egy háznak is meg tartani parantsolatit, a ki nem egyebet teként fiainak valo parantsolatiban., hanem hogy rendet, idöt. és helyt szabjon, az Isten parantsolatinak meg tartásokra.
Egy szoval a keresztyéni élet nem egyéb, hogy el kel távozni minden vétektöl, az Istenben hinni, reménleni. ötet szeretni. neki engedelmeskedni. ugy az Anyaszent egy háznak is, valamint ezt maga parantsollya
E szerént élvén. minden bizonyal az örök boldogságot meg nyerik a melyért teremtettek az emberek
De mi el nem érhettyük azt a boldogságot. se keresztyénül nem elhetünk a magunk erejével szükségünk vagyon ezekre valo nézve az Isten kegyelmére. és segittségire.
Az a segittség pedig, ingyen valo irgalmaságátol vagyon az Istennek, a melyel ö senkinek nem tartozik, senki azt a maga erejével meg nem érdemelheti, és az Isten azt tsak annak adgya a kinek néki tettzik és olyan mértékel a mint illendönek láttya.
A kristus halálával meg érdemlette az embereknek ezt a segittséget., és mind azok a kegyelmek. a melyeket az emberek vesznek.a vétektöl fogvást., mind azok a kristus szenvedésinek, és vérinek erdemekre adatnak meg
Tsak egyedül a kristus érdemiért Istentöl adatot kegyelem által lehet az Isten kegyelmiben viszá térni, és fiaivá lenni, holot az ördögnek rabjai, és az Istennek ellenségi voltunk a vétek által.
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 30)