tudni, hogy mind ezeknek némellyek természet, és betü szerént valo okait adgyák, nemelyek pedig lelki okokra magyarázák. azért fel teszem mindenikét, de azt meg kel vallani, hogy nem alelki okokra valo nézve jött bé ez a szokás, és tsak azután magyarázták lelki képen. a midön már bé volt véve.
Magyarázat.
A régi szokás szerént, a mint még most is láttyuk a pontificalis misekben., és minden nagy misékben, sok helyeken., a pap nem ment fel az oltarhoz., valamég a Cathecumenusok miseje tartot, hanem a szokot helyen ült az oltár mellet; onnét halgatta az epistolat, melyet a sub Diáconus énekelte, és az Évangyeliumot, melyet eneklette a Diaconus., maga pedig ezeket különösön nem olvasta, mikor pedig ezeknek vége volt, és a szent Áldozathoz kelletet kezdeni, akor apap fel ment az oltárhoz, és az oltár közepin minden imádságot el mondot, szükséges volt tehát két okra valo nézve; hogy a könyvet bal felöl tegyék, 1. apap alkalmatoságára valo nézve., aki az oltár közepin lévén. akönyvböl kelletet olvasni az áldozathoz valo imádságokot, 2 mert a jóbb felire az óltárnak, az ajándékokot szokták volt rakni; a melyet a nép ajánlotta rend szerént.
Hogy pediglen a kis misékben meg külömböztessék azokot. a miket a nagy misékben az oltárnál mondották, azoktol. a miket az oltáron kivül mondották, tehát. a miket az oltárnál mondottak., azokot az oltár közepin kezdék mondani, és jóbb felöl azokot. a miket az oltáron kivül mondottak., és lassanként ezt szokásban vevék
(V/1. Catechismus Formájára valo kőzőnséges Oktatasok: 794)