hagyá maga után. a fö papságban. és a fejdelemségben. a fiát jánost. a kit nevezék. hircanusnak.,
Ez után következék. judás. akit nevezék, aristobolusnak. evevé leg elöbször a királyi nevet magára, ababiloniai fogságok után. a sidoknak, ezután uralkodék, alexander jánnaeus, ennek két fia vala. alexandrátol, a feleségitöl, az egyik hircánus, a másika. áristobolus., alexandra királyné. uralkodék. a sidokon az ura halála után, ez hircánus fejére tévé akoronát. és fö papnak tévé. de ez a királyné meg halván., aristobolus meg fosztá, a batyát mind a koronátol, mind a fö papságtol.
Aristobolus idejében, a nagy pompéjus, a sidokot a romaiak adozása alá veté
pompéjus. a hircánus segittségire menvén. viszá helyhezteté székiben, de meg nem engedé néki. hogy a királyi nevet visellye és vivé áristobolust., magával, hogy nagyob dicsöségel mehessen bé romában
Azután pachorus. a parthusok királya. judéában mene, hircánust le tevé, és ántigonust, az aristobolus fiát. helyhezteté helyében.
De csak hamar. akit azután nagy hérodesnek nevezének. és aki nem volt születet sidó, hanem iduméus, szabadságot nyere a romaiaktol., hogy viselhesse a királyi nevet, és azután judéában mene., hadakozni antigonus ellen., a kit meg gyözé, és a gyözedelem után. csendeségben uralkodék., az ö uralkodásának pedig vége felé,. jöve evilágra. akristus, az emberek meg váltoja.
A hérodes halála után, az országát, a gyermekei közöt fel osztá augustus császár, felét archelausnak adá, és atöbbit fel osztá herodes antipás, és philippus közöt,
Augustus letévé archélaust kilencz esztendö mulva, és szám ki vetésre küldé. galliában bécsben. a hol meg hala., és az archélaus részit, romai tartományok közi számlálá.
Aztot láttyuk az évangyéliumbol. hogy a midön akristus el kezdé tanyitását. a romaiak birták. jerusálemet, és az egész judeát. a melynek pilátus vala gubernátora., azt is el mondhatni, hogy csak nem mind az
(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1018)