4. Articulus A mi tselekedetinknek érdeméröl. és a kristus kegyelmének erejéröl.
K Meg érdemelhettyüké az Isten kegyelmét?
F Hogy ha azt meg érdemelhetnök; nem volna kegyelem. hanem igasság tétel. és adoság. holot az Isten nékünk. semmivel sem tartozik. rom. 11.6.
K Miben áll tehát. a vétkes embernek érdeme.?
F Abban. hogy ha jol éll a kegyelemel, mely a kristustól jö. mivel ha azal jól éll., ezért ujjab kegyelmet nyerhet., és igy kegyelemröl. kegyelemre. az ember. az örökké valo életre jutt. a kristus által. Conc trid. sess. 6. Cap. 16.
K A kegyelem nélkül tett tselekedetek nem érdemeseké?
F Semmit nem érdemelnek a tselekedetek az üdveségre hogy ha azok nem származnak a kristus által valo kegyelmétöl az Istennek, azok a tselekedetek pedig melyek örök életet érdemlenek. a kristus kegyelmének erejétöl vannak, ez igy lévén, az örök életet ha meg érdemelyük is jó tselekedetinkért., de az az érdemlés. mindenkor, tsak. a kristus által valo kegyelmétöl vagyon az Istennek rom. 6. 13. s. Celest epist. 1. Cap. 12
K Az elsö kegyelmét. az Istennek., melyet tészen valamely bünösel. hogy ki végye abbol az állapottyábol. nem érdemletteé meg azt a bünös.?
F. Nem, mert a tisztán a kristus által valo irgalmasága az Istennek, mikor pedíg azt nekünk adgya az Isten., akor tsak vétket., és nyomoruságot talál bennünk. Conc. trid. sess. 6. Cap. 5.
K Micsoda grádicsokon érkezhetünk a kegyelemhez. mely minket. igazaká teszen?
F Az anyaszent egyház. azt el végezte, hogy a meg állapodot idejüek. kik vétekben esnek., hat féle gráditson érik el a meg igazulásnak kegyelmét., leg elsö kegyelme Istennek valamely bünöshöz. a, hogy fel nyittya elméjének szemeit., hogy hidgye mind azt. valami kí vagyon nyilatkoztatva. A 2. hogy félye az Isten iteletét. A 3. hogy az Isten
(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1275)