K Miert mondod azt, hogy a büntetésnek félelme el kezdi a meg térést, és arra készit?

F. Mert külsö képen. el hagyattya a véteknek tselekedetét. és ez által. a meg térésre készit.

Magyarázat

Ámbár a félelem egyedül meg ne változtassais a szivet. mind azon által meg tartoztattya a vétektöl, nehogy azért meg büntettessünk, és lassanként, el is hagyattya velünk. a véteknek szokását, el hagyatván pedig velünk a vétkes szokást, elis távasztattya tölünk azt az akadályt, a mely meg nem engedte, az Isteni szeretetnek, szivünkben valo menetelét, és illyen formában készitti a szivet a meg térésre; ugyan ezért is hasonlittya szent ágoston, a félelmet atöhöz, a mely maga után viszi a matériában a selymet; a melyel esze todozák a matériát, de mint hogy a selyem tö nélkül a matériában nem mehet; ugy a szivet is tsak az Isteni szeretet teriti meg. és tészi igazán valo keresztényé. de rend szerént, ez a szeretett. a büntetésnek félelme által mégyen a szivben s. aug. tract sup. 1 epist, s. joan,

K Miért mondod azt, hogy tsak az Isteni szeretet lehet kezdete a sziv meg térésének.?

F Mert a szivnek meg térése nem egyéb, hanem egy ollyan bünösnek meg változása., a ki el hadgya a magában uralkodo vétket. és a teremtett állatokhoz valo szeretetett. hogy az Istenhez ragaszkodhassék. az Isteni szeretett nélkül pedig ez a változás meg nem lehet; mivel szent János azt mondgya, hogy a ki az Istent nem szereti. a halálban marad. valamég tehát. mindenek felett az Istent nem szerettyük. addig mindenkor az Isten elsö parantsolattya ellen vétünk. és illyen formában, mindenkor vétkes állapotban is leszünk. luk. 10. 27. 1 joan. 3. 14.

K A szivnek ez a változása, miért nem lehet meg. az Isteni szeretett nélkül?

F Mert a sziv nem ragaszkodhatik az Istenhez. hanem tsak a szeretett által. valamint a szeretett által ragaszkodik a teremtett állathoz. ez a két szó, szivbéli ragaszkodás, vagy szeretett, edgyet tészen.

(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1323)


Előző oldal | Következő oldal