K. Miért tselekedék az Isten eszerént?
F Hogy meg mutassa a férfiu. és az aszszony közöt lévö nagy egyeséget aházaságban., hogy az ember el is mondhassa hogy az aszszony, az ö tsonttyábol valo tsont. és azö testéböl valo test. gen. 2. 21.
K. Jelenteé valamit az az álom. melyet az Isten bocsáta ádámra?
F Ez igen nagy titkot jelente. mert valamint az Isten az aszszonyt formálá a férfiu tsonttyábol. álmában, ugy a kristus is az ö szent vérivel és halálával. formálá, és meg válhatatlanul egyesedék meg az anyaszent egy házal. ugyan azért is mondgya szent pál. hogy mi akristus tagjai vagyunk és hogy a házaság., a kristus és az Anyaszent egy ház közöt valo edgyeséget jelenti. eph. 5. 30. 32.
4. Articulus. A Földi paradicsomrol, és az artatlanságnak voltárol.
K Hová tévé Isten ádámot teremtése után?
F. A földi paradicsomba hogy ót lakjék. és azt mivellye.
K mi volt az a földi paradícsom?
F. Az igen kies hely volt a melyben az Isten minden féle fakot tett vala. a melyék gyönyörködteték a szemet. azok közöt. vala az életnek fája. a jó, és a gonosz tudásának fája.
K. micsodás volt az életnek fája?
F. Az ollyan fa vala. amelynek gyümöltse szent agoston szerént. meg oltalmazta volna az embert az öregségtöl és ahaláltol. s. aug. de civitt. Dei. libr. 14. c. 29.
K. miért neveztetet a jó. és a gonosz meg tudása fájának?
F. Bizonyos tulajdonságira valo nézve. a melyeket okozot volna.
Magyarázat
Hogy ezt a feleletet meg lehesen érteni, azt meg kel tudni. hogy az Isten meg engedte vala az embernek, hogy ehetik a paradicsomban lévö mindenik fának gyümölcséböl. tsak éppen annak a fának gyümölcséböl nem ehetik. a melyet az irás. jonak s’. gonosznak meg tudása fájának. nevezi., eszerént neveztetett., mert ha az ember az Istennek engedelmeskedet volna és ennek a fának gyümölcséböl nem ett volna. boldogságban
(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 953)