Epistola.

Joel. prof. 2. 12.

Most azért ezt mondgya az ur, térjetek hozám tellyes szivetekböl, böjtel és sirasal. és jajgatásal, és szagassátok ati sziveiteket, és nem ati ruháitokat, és térjetek ati uratokhoz. Istenetekhez. mert kegyes. és irgalmas, türö és nagy irgalmaságu és felyül halado agonosságot. ki tudgya talám meg tér, és meg enged. és áldomást hágy maga után. eledeli, és itali áldozatot ati uratoknak Istenteknek, zengjetek trombitával sionban, szentellyetek böjtöt, hijátok bé asokaságot. gyüjttsétek egybe anépet, szentellyétek meg agyülekezetet., hijatok öszve avéneket, gyüjttsétek egybe akis dedeket, és Csecsemöket, jöjjön ki avö legény. az ö agyas házábol, és a meny aszszony az ö ágyábol, atornacz, s’ az oltár közöt sirjanak apapok az ur szolgai, és mondgyák. engedgy meg uram, engedgy meg ate népednek. és adgyad ate örökségedet gyalázatra. hogy uralkodgyanak rajtok a nemzettségek, miért mondgyák anépek közöt, hol vagyon az ö Istenek, buzgoságal szerette az ur az ö földét, és meg engedet az ö népének. és felele az ur, és mondá az ö népének, imé én nektek. gabonát. és bort és olajat küldök, és bé teltek azokal; és nem adlak titeket többé gyalázatra. apogányok közibe.

Magyarázat

K. Mit értesz ezeken a szokon térjetek meg hozám tellyes szivetekböl.?

F Az Istenhez valo meg térés a, hogy ellene mondgyunk a véteknek, és a teremtet állatoknak. és hogy minden kedvünket., és szeretetünket, ahoz az örökös jóhóz fordittsuk, hogy tsak egyedül ötet szeresük. és inkáb mindennél, a szivböl valo meg térés a, hogy néki adgyuk minden szeretetünket, semmit abbol, meg nem tartván. magunkhoz, vagy a világhoz, mert az Isten elött, valamég az uralkodo szeretet meg nem változik, atselekedetek sem változnak meg, és egészen valo meg térés sem lehet.

K. Miért akarja az Isten. hogy böjtel. sirásal. és jajgatásal térjenek meg.

(II. Épistolák: 159)


Előző oldal | Következő oldal