alkalmaztattya magát, mondván. bánnya, hogy nem tselekeszi az emberel azt a roszat amelyel fenyegeti, de ö benne nintsenek azok az indulatok mint az emberbe a ki meg bán valamit.
K. Mitöl vagyon hogy a proféta minek utánna fel magasztalta volna az Isten joságát. ugy tettzik mint ha abban kételkednék, mondván, ki tudgya abban tér, vagy meg enged?
F Ezt a proféta avétkesekel mondattya nem azért hogy kételkednék az Isten irgalmaságában. hanem hogy meg mutassa néki érdemetlen voltokot, az botsánatra. az Isten hatalmában és irgalmaságaban soha sem kel kételkedni, de kel attol tartani hogy ne mutassa irgalmaságát fö képen anagy vétkek után. ez a tartalék hasznos abünösnek, hogy az alázatoságban maradgyon,
K. Mit ért aproféta azon. hogy szentellyétek meg aböjtöt, és asokaságot?
F Az irás szerént érti azt, hogy szent böjtöt hirdessenek, és hiják el asokaságot, másként is, agyülekezetre, és abün botsánatra valo kéréshez., atesti tselekedet meg tartoztatásával valo tisztulásal. készültenek, a szent Atyák mindenkor is arra intik vala ahiveket, hogy a böjtel együt, atesti meg tartozkodást gyakorollyák.
K Mitsoda apapoknak és az Isten szolgainak a hivatallyok anyomoruságoknak, és apenitentzia tartásnak idejében?
F Azö hivatallyok aproféta szerént a, hogy sirjanak atornátz, és az oltár közöt, areájok bizatatot népnek vétkekért, és indittsák fel öket is asirásra, és abünök botsánattyának kérésére, apapok akristus mellet valo közben jároi anépnek, kik anépnek fogadásit, és imádságit néki bé mutattyák, ök engesztelik meg az Isten haragját. és nékik kell mindennek jó példát adni,
K Mit jelent a sido nép a ki apogányok birodalma alá volt vetve?
F Jelenti akeresztyéneket, kik Isten fiai lévén szabadok, de avétekért, az ördög rabságában esnek, és az Isten is kegyetlensége alat hadgya,, mert ök is el hadták igaságát.
K. Nem leheté meg szabadulniok abbol arabságbol és mi formában lehet?
F Igen is meg lehet de nem amagok erejek által, hanem akristus kegyelmével., a mely kegyelemért esedezik érettek az Anyaszent egyház, és a melyet kel kérni magoknak, is, mivel az Isten békeséges türö, és irgalmas, várja öket apenitentziára, és arra inti is öket, rom.
(II. Épistolák: 161)