az öröktöl fogva valo bölcseséget, aki maga mene hozzájok hogy a tekelleteségel valo böltseségre tanitaná öket., ámbár meg üsmértesse is magát vélek, az ö szenttséges tiszta életével, tanitásával, és tsuda tételeivel, mind azon által annyi szózatra, süketen maradnak, és annyi sok világoság után, vakságban.
K. Ezek a beszédi, és feddési akristusnak minket illetneké
F kéttség nélkül illetnek, még inkáb mint sem asidókot, mivel mi azt vallyuk hogy Isten Fiának üsmérjük ötet lenni, és hiszük, hogy szenttséges vérin váltot meg minket, hogy mi véghetetlen kegyelmit vettük néki, mi akik láttyuk az ö vallásának fel állitasát. és suhattyuk országát, hogy ha pedig nem élünk annyi hasznokal, és kegyelmeségekel. sokal vétkesebbek, és nyomorultabbak leszünk asidoknál. és véghetetlen számu lelkek fognak fel kelni ellenünk, az utolso napon. és szemünkre hányák ami gonoszságinkot, és hálá adatlanságinkot.
K. Mire kel magyarázni atisztátalan lelkekröl valo példa beszédet, aki más hét gonoszab lelkekel tér viszá a lako helyére?
F Azt lehet asidokra magyarázni, akik meg szabaditatván az ördög rabságábol., az Isten népévé lettek. meg érdemlék gyakorta valo esetekért és gonoszságokért, a melyel meg veték, és meg ölék a meg váltot, hogy az ördög nagyob hatalomal. mennyen viszá szivekben. akeresztyénekreis lehet szabni, akikböl akegyelem altal azördög ki üzetvén ujjabban viszá engedik térni, nem igyekezvén azon, hogy a keresztyeni jó erkölcsökben elö mehessenek, söt még minden nap viszá élnek atitkokal, a szenttségekel és a kristus kegyelmeivel.
K Mit kel tsinálni amidön ollyan boldogok vagyunk hogy attol meg szabadulunk avaloságos meg térés, és penitentzia által?
F Igen kel magunkra vigyázni, el kel szorgalmatoságal kerulni. mind azt, valami alkalmatoságot adhatna az esetre, vigyázunk hajlandoságinkra. fö képen az ollyanokra a mellyekre leg nagyob gyengeséget érzünk, arosz szoktatásinkra, tusakodgyunk szüntelen rosz kivánságink ellen., kerüllyük arosz alkalmatoságokot, és aveszedelmes társaságokot, de mind ezek haszontalanok volnának. hogy ha szüntelen nem esedeznek, és nem imádkoznak, amagok nyomoruságok,
(II. Épistolák: 203)