F Mert meg akará probálni és mindenekel meg üsmértetni ennek az idegennek nagy hitét, és meg mutatni azt is hogy mi formában kérjünk. havalamit akarunk tölle meg nyerni.

K. A midön az Apostolokhoz, és az ö kérésekhez folyamodék, nem sértéé meg akristust. mint ha az ö érdemi, és közben járosága nem lettek volna elegendök Isten elött. hogy meg nyerhesse tölle amit kér.?

F Nem hogy azzal meg sértette volna, de söt meg mutattya hogy mitsoda nagy tisztelettel volt, azö nagy alázatosága okozá, hogy érdemetlennek tartá magát arra hogy maga mennyen eleibe, és kérje, ugyan azért is folyamodik atanitványihoz, hogy azok altal meg nyerhesse kérését, hogy ha azö kérésének modgya nem tettzet volna akristusnak, és ha látta volna hogy érdemeiben nem bizik,. ditséretet sem tett volna hitéröl, meg sem gyogyitotta volna leányát, az Apostolok sem szollottak volna mellette, ebböl ki tettzik, hogy mint meg tsallyák magokat az eretnekek, akik azt gondollyák hogy a segittségül valo hivása aszenteknek ellenkezik ahittel. a mellyel hiszünk akristus érdemeiben., és közben jároságában.

K A kananeai aszszony nem idegenédéké el azért, látván hogy meg nem halgattyák kéresit?

F Nem hogy el idegenednék. de még szaporitá kérésit, és kiáltasát, végtire alhatatoságával mint egy kénszerité a kristust hogy meg halgatná,. enagy példa. a melyböl meg tanulhattyuk, hogy azon meg ne tsökenyünk, ha ollyan hamar meg nem halgattatik kérésünk a mint kivannyuk, hanem békeséges türésel szenvedgyük az irás szerént. Eccli 2. 3. az Istennek késedelmét, reméllyünk a reménség ellen is.

K Mit kel tehát tselekedni. hogy tekélleteségel követhessük a kananaeai aszszonyt?

F Imádkozunk valamint ö, erös hittel., nagy bizodálomal. alázatoságal, buzgoságal, és békeséges türö álhatatoságal, el hitetvén magunkal hogy semmi kegyelmet nem érdemlünk, hogy ha pedig az Isten halogattya kérésünk meg halgatását, azért vagyon, hogy velünk meg üsmértesse, hogy nékünk semivel nem tartozik. mindent az ö irgalmaságátol veszünk, annál is inkáb kel könyörögnünk, és esedeznünk, és meltobbak leszünk böséges kegyelmit venni, azért

(II. Épistolák: 207)


Előző oldal | Következő oldal