fundamentumit veti vala, ö véle voltam mindeneket elrendelvén, és gyönyörködöm vala naponként. jatzodozván elötte minden idöben. jatzodozván a föld kerekségén és az én gyönyörüségem az emberek fiaival lenni. most azért fiaim. halgassatok engem, boldogok akik örizik az én utaimot, halgassátok az oktatást és legyetek böltsek és vessétek el azt, boldog ember aki engem halgat, és vigyáz az ajtoimnál naponként. és várakozik, az ajtomnak mellyékinél; aki engem meg talál. életet talál, és üdveséget merit az urtol.

Magyarázat

K. A mái letzke mire tanit minket.?

F Arra tanit, hogy az Isteni böltseség öröktöl fogva valo, bölts, ezeket a szokot mondattya magával a böltseségel. az ur birt engem az ö utainak kezdetiben, minek elötte valamit teremtene kezdettöl fogva. mint ha azt mondaná. az Istenben voltam. a midön el kezdé teremtésit, és még minek elötte el kezdette volna ateremtést, és igy öröktöl fogva, mert avilág teremtése elött, és azon idö elött, mely a világal el kezdödék. örökké valoság volt.

K Mitsoda az a böltseség, a mely még kezdetben vala, és a mely öröktöl fogva valo, és miképen birja azt az Isten?

F Az Isten Fia az a böltseség. aki maga aböltseség. és minden böltseségnek eredete., az Isten azt birta, mert az ö véghetetlen tekélleteségeinek üsméretit birja, az Atyának pedig ez az üsmerettsége nem más hanem az ö Fia, aki öröktöl fogva üsmervén magát, öröktöl fogva szülte és birja azon Fiát

K Mit tésznek ezek a szok hogy a böltseség az Istenel volt, és mindeneket rendelt véle?

F Azt tészik, hogy az Atya mindeneket az ö böltsesége által tselekedet, és rendelt, tudni illik az ö Fia által, aki is hasonlo Isten, aki övéle munkálodot láthatatlan képen a világ teremtésin, és aki mindent ö véle igazgat, és rendel. azt mondgya az irás, hogy ez az Isteni böltseség jádzot az ur elött, az egész világon, mert mindent ollyan könnyüségel

(II. Épistolák: 230)


Előző oldal | Következő oldal