igérvén nékik. hogy meg nyugosztallya, és meg szabadittya attol a terhtöl. mely öket a földig le nyomja, és meg könnyebiti nyomoruságokot, hogy ha hozá kapcsollyák magokot; és ha élö hittel, és szeretettel hisznek öbenne.

K. micsoda iga az, amelyet akarja hogy hordozuk.?

F az az iga abbol áll, hogy szeretettel adgyuk magunkot. az ö évangyéliumának törvénye, és oktatása alá, mivel haminket meg szabadit az ördög hatalma alol., és vétkeinknek terhétöl, nem azért szabadit meg hogy magunké legyünk, és ami meg romlot kivánságink szerént éllyünk, hanem hogy mesterünket kövessük, akarattyát mivellyük, amelyben meg is fogjuk találni nyugodalmunkot. és vigasztalásunkot; hogy ha pedig a magunkét mivellyük, abban csak nyughatatlanságokot. nyomoruságokot és az elmének keserüségit talállyuk,

K. mire hi minket az üdvezitö ezekel aszokal. tanulyatok töllem. mert szelid vagyok. és alázatos szivü,?

F arra hi hogy tanitvánnyi legyünk. és mesterünknek fogadgyuk. mert nem hogy haragos mester volna., de szelid, és alázatos, mindenek hozája mehetnek., és senkin ki nem ád. se kicsiden, se egy ügyüen. azt mondgya hogy alázatos szivü, mert ollyan alázatoság vagyon, amelyet sz. bernárd szerent lelki alázatoságnak nevezhetni, amely az emberel meg üsmérteti hogy magátol: semmi. és csak a meg vetésre érdemes, és az alázatos szivü az, aki szereti a meg vettetést., ennek pedig az Isteni szeretet az inditoja., erröl is mondgya sz. agoston. hogy az alázatoság egyik része az az Isteni szeretetnek. és az Isteni szeretet. egyik része az alázatoságnak, ugyan erre is jöt akristus minket tanyitani, mind szoval. mind cselekedetivel, rövideden ez is az egész évangyelium. hogy alázatos szivüek legyünk. és aki nem alázatos, nem azö tanitvánnya, ámbár csudákot tenne is., egy alázatos szivü. nem támad soha senkire is. és senki ellen nem áll, hogy ha csak nem kénszeritetik oltalmazni az igasságot., akor is nagy mértékleteségel viseli magát; mert soha el nem felejti alacson. és semmi voltát.

K. akristusban nem valaé még lelki alázatoság is?

F. igen is vala ugy mint emberben, és ugy mint az ö testére valo nézvé. de nem vala ugy mint avétekre valo nézve; mivel se

(II. Épistolák: 253)


Előző oldal | Következő oldal