fejdelmeknek, és az Izrael fiainak elötte. mért én meg mutatom néki mennyit kellessék az én nevemért szenvedni, néki, és el mene Ananias, és bé mene aházba, és reá tévén kezeit mondá. Saule, atyám fia, az ur Jésus küldot engem. aki meg jelent néked az uton amelyen jösz vala, hogy láss., és tellyesedgyél szent lelekkel, és mindgyárt le esének az ö szemeiröl, mint valami hal héjak, és meg jöve szeme világa. és fel kelvén meg keresztelteték. és mikor ött volna meg erösödék, lön pedig atanitványokal kik Damaskusban valának egy nehány napig és leg ottan a synagogákban predikállya vala a Jesust hogy ez, az Isten Fia. álmelkodnak vala mindnyájan akik hallyák vala, és mondának, nem ezé, aki üldözi vala jérusalemben azokot akik segittségül hiják vala ezt a nevet, és ide azért. hogy kötözve vigye azokot a papi fejedelmekhez, Saulus pedig sokal inkáb meg erösodik vala, és meg szegyenitti vala a sidokat. kik damaskusban laknak vala, bizonyitván hogy ez, akristus.
Évangyélium
sz. Matth 19. 27
Akor mondá péter, imé mi mindeneket el hattunk. és tégedet követtünk, mi lészen tehát nékünk. Jésus pedig mondá néki, bizony mondom néktek, hogy ti kik engem követtetek, az uj születesben. mikor az ember fia az ö fölségének székiben ül, tiis tizen két széken ültök, itélvén Izraelnek tizenkét nemzettségét. és minden aki el hadgya házát. vagy attyafiait, vagy nénnyeit, vagy attyát,. vagy annyát, vagy fiait, vagy szánto földeit. az én nevemért, száz annyit vészen, és az örök életet birja, sok elsök pedig utolsokká lesznek, és azutolsok. elsökké. hasonlo mennyeknek országa atselédes emberhez. ki jó reggel ki ment miveseket fogadni az ö szöllöjébe. meg szegödvén pedig a mivesekel egy napi pénzben, el küldé öket. a szöllöjébe, és ki menvén három ora tájban, láta más hivalkodot állani a piatzon. és mondá nékik, mennyetek tiis szöllömbe, és a mi igaz, meg fizetem néktek. azok pedig el menének. ismég pedig ki mene hat és kilentz ora tájban, és hasonlo képen tselekedék. tizen egy ora tájban pedig ki mene. és talála más veszteg állokot, és mondá nékik, mit áltok it egész nap hivalkodva:? mondának néki, mert senki nem
(II. Épistolák: 256)