ne verje, ne hogy a kalmároknak., és akiktöl hitelben vásárlot, meg ne fizethesen, amely égre kiáltó vétek volna. noha eközönséges.
3. Nem kel azzal meg gátolni a szegényeknek valo alamisnálkodást, amelyel nékik tartoznak. igaságbol. és a melyel. meg kel váltani vétkeket
4. Az egyházi szolgáknak különös rendek vagyon,. mert ök fellyebbek lévén ahiveknél. inkáb is tartoznak. az Évangyélium, és a Conciliumok szerént követni a kristusnak szegénységit, és igen el távozni a világi pompátol.
K. Mi rosz vagyon ajó lakozásban, és ajó asztal tartasba?
F Erröl hasonlot mondhatni, valamit mondottunk a tzifraságrol; ajó lakozás rend szerént, apuha életet, és atelhetetlenséget okoza, amelyek eppen ellenkeznek azal a penitentzia tarto élettel. melyet az Evangyélium parantsol. és azal az élettel, melyet éltek a szentek eföldön
K Hogy ha mentek vagyunk a nagy nevezetes vétkektöl, nem elhetünké tsendesen avilági gyönyörüségekel. és nem remélhettyüké az üdveséget?
F. 1. Nem lehet két urnak szolgálni., aki avilágot, és annak gyönyörüségit szereti, az Istent nem szereti, aki avilágért éll, nem élhet Istenért. hogy lehet tehát üdvezülni, ha az Istent nem szeretik,. és ö néki nem élnek, az egész Évangyélium egyebet nem ád elönkben hanem hogy az Istent szeresük. és avilágot utállyuk. 2. az Isten azt akarja hogy tsak éppen a szükségre éllyünk ateremtett állatokal, mivel tsak éppen az Istent kel szeretni magáért mondgya szent Ágoston. minden más egyéb tsak eszköz legyen. a melyel hozzája mehessünk., lehet a világi jókot szükségünkre forditani, tsak a mértékleteségel legyen., de nem kel azokban vetni agyönyörüséget, se aboldogságot, mert másként a hasunk volna az Istenünk, valamint az Apostol mondgya., 3 azért kárhozot el. mert pompáson élt. és lakozot, és hogy a jószagit tsak magáért szerette a mái rosz gazdag.
K Mitsoda vétekel vádoltaték még a dus gazdag?
F Azzal hogy igen kemény volt, a kapuja elött valo szegényekhez, rend szerént az illyen vétekben is esnek az ollyanok a kik abujaságot szeretik, aköntösben. az ételben, és aházi öltözetekben. ezek annyira meg emésztik agazdagságot, hogy a szegényeknek semi nem
(II. Épistolák: 290)