és vigan lakjunk, mert ez az én fiam meg holt vala. és meg elevenedet, el veszet vala, és meg találtatot, és vigan kezdének lakni., az ö üdösebik fia pedig amezön vala. és midön meg jöne, és a házhoz közelgetne. hallá az éneklést. és a tántzot., és hivá egyet a szolgák közül. és meg kérdé mi dolog volna az, és a mondá néki, az ötséd jött meg, és atyád a hizlalt borjut ölette meg, hogy egésségesen meg jött, boszonkodék pedig. és nem akara bé menni, az attya azért ki jövén, kezdé kérni ötet, ama pedig felelvén, mondá az attyának, ime enyi esztendeig szolgálok néked, és soha parantsolatodot által nem hágtam. és soha nem adtál nékem egy gödölyét hogy barátimal vigal laktam volna., de minek utánna ez ate fiad, ki az ö örökségét akurvákal meg emésztette. meg jött, ahizlalt borjut öletted meg néki, ö pedig mondá néki, fiam te mindenkor velem vagy, és mindenem tiéd, vigan lakni pedig, és örvendezni kell vala, mert ez a te ötséd, meg holt vala, és meg elevenedet, el veszet vala, és meg találtatott.
Magyarázat
K. Magyarázd meg nékünk atékozlo fiurol valo pelda beszédet?
F Az Atya, akinek két fia vala, az Isten; akét fiu pedig a sidok, és a pogányok, vagy is az igazak. és abünösök. aziffiabik hagyá el az attya házát, a távozék el az Isten uttyátol; hogy szabados életet élhesen., és senkitöl ne fügjön. az ifiuságnak ideje, leg veszedelmeseb idö. mivel rend szerént az ifiak, amagok rosz kivánságok alá vetik magokot, nem léven anyi okoságok. hogy magokot rendbe vegyék. és magokot igazgassák. se elegendö engedelmeségek arra. hogy magokot igazgattathassák. azért is történik gyakorta, hogy levetik nyakokrol az atyai hatalomnak igáját. hogy szabadoson élhessenek. arész melyet kér az ifiu az attyátol, azok az Isten ajándéki, vagy a természetnek, vagy a kegyelemnek ajándéki. a melyekel viszá éll abünös, hogy senkitöl ne fügjön, és gondolattya szerént éllyen
K. Hová mégyen az az ifiu. el hagyván az attya házát, vagy is inkáb el távozván az Istentöl.?
(II. Épistolák: 304)