övé legyünk, ö azt nem szenvedi hogy a sziv el légyen osztva, ö közötte, és valami más közöt, egy ollyan lélek ki nem egészen az övé. a vilagé, ket urnak pedig nem lehet szolgálni

NAGY BÖJT 3DIK HETIN VALO HETFÜN.

Imádság.

Meltoztasal uram kegyelmedet hinteni szivünkben, hogy meg tartoztatván magunkot ahus ételtöl. meg tartoztasuk az érzékenységinket is mind azoktol. melyek nékünk árhatnának, kérünk tégedet a mi urunk J. K.

Epistola.

királyok 4. könyv. 5. 1.

Náámán a syriai király seregének hadnagya, fö ember vala az ö uránál, és betsületes, mert ö általa adot az ur szabadulást syriának, erös vala, és gazdag férfiu, de poklos. syriábol pedig ki mentek vala a koborlok, és fogva vittek vala az izrael földéböl egy kis leányt, ki a náámán feleségenél szolgál vala, ki mondá az aszszonyának, vajha az én uram aprofétánál lött volna, a ki samariában vagyon., bizony meg gyogyitotta volna ötet a pokloságbol. a melyben vagyon, bé mene azért náámán az urához. és meg jelenté néki mondván, ezeket mondgya egy izrael földéböl valo leány. és mondá néki a syriai király, meny el. és levelet küldök. az Izrael királyának. ki mikor el ment volna. és magával tiz tálentum ezüstöt vit volna, és hat ezer aranyat, és tiz változtato ruhákot,. el vivé alevelet az Izrael királyának, ez igékel, mikor el veszed elevelet, tudgyad hogy hozzád küldöttem a szolgámat náámánt,, hogy meg gyogyittsad ötet pokloságábol, és mikor az Izrael királya el olvasta volna alevelet, meg szaggatá ruháit és mondá, Isten vagyoké én, hogy ölhesek. és elevenithessek, hogy hozám küldöd hogy meg gyógyittsam az embert pokloságábol, vegyétek eszetekbe, és lássátok, hogy okokat keres

(II. Épistolák: 314)


Előző oldal | Következő oldal