Evangyélium.

szent Jan 8. 1.

Jesus pedig az olaj fák hegyére mene, és ismég regel atemplomba jöve, és az egész nép hozzája jöve, és le ülvén tanittya vala öket, hozának pedig az irás tudok, és a farisaeusok. egy házaság törésben találtatot aszszonyt, és középre állaták azt, és mondának néki, Mester, ez az aszszony most találtatott házaság törésben. atörvenyben pedig Mojses meg parantsolta nékünk. hogy effélét meg kövezük, te azért mit mondasz, ezt pedig mondgyák vala kisértvén ötet. fel emelkedvén, mondá nékik, a ki bün nélkül vagyon közülletek, elsöben avessen követ reája, és ismég alá hajolván. ir vala aföldön, halván pedig egyik a másik után ki menének, el kezdvén avéneken, és Jesus egyedül marada, és az aszszony közepen álván, fel emelkedvén pedig Jesus, mondá néki, aszszony holvannak akik téged vádolnak vala, senki nem káhoztatoté téged, ki mondá senki uram. mondá pedig Jésus, en sem káhoztatlak teged, eredgy és már többé ne vétkezél:

Magyarázat

K. Mit gondolsz ezeknek a farisaeusoknak tselekedetiröl, kik házaság törésben találtatot aszszonyt visznek a kristus eleiben.?

F Az ö tselekedetekben. tsalárdságal valo buzgoságot látok, és hogy mitsoda vak meröségel mérik vadolni azt az aszszonyt, holot ök sokal vétkesebbek valának annál a személynél, az ö kevélységekért, és azért az irigységekért. a melyel valának akristushoz. akit is kisérteni akarák, és meg akarák fogni szavaiban, hogy had vádolhasák. ötet, kegyetlennek ha büntetésre itéli az aszszonyt. vagy törvényt nem tartonak. ha büntetésre nem itéli,

K. Mi formában kel gondolkodnunk az illyen tselekedetröl.?

F visgállyuk meg magunkot, és meg láttyuk. hogy hasonló dolgok törtennek mi velünk gyakorta. mi igen utállyuk a mások nagy, és otsmány vétkeit. annak ugy is kel lenni. de mi akik másokot itélünk. oly keménységel. sokal vétkesebbek vagyunk azoknál. az Isten elött, mi kevélységböl, és irigységböl, az Isten szolgainak

(II. Épistolák: 351)


Előző oldal | Következő oldal