F Azt látom hogy, az igazságnak, és az ártatlanságnak, igen kevés oltalmazoji vagynak, és hogy gyakorta azoktol hagyatatnak el, akik leg inkáb tartoznának mellettek lenni, arra nem figyelmeznek, hogy ha akristus tiszteletét oltalmazák. öbenne sokal hatalmasab párt fogot találnak, mint sem az egész emberekben. valamint ez a boldog vak. ezt meg tapasztalá.
K Mitsoda oltalomal vala az ur ehez avakhoz?
F A synagogábol ki üzetetvén akristusra talála., akî is ötet Atyai szeretettel fogadá, és ujjab világosagal. és kegyelemel bé tölté eztet masokis tapasztalhattyák, hogy ha ugy mint ez a vak, avett kegyelemel jól élnek.
K. Mit értesz ezeken a szavain az urnak azért jöttem evilágra, hogy a kik nem látnak lássanak, és akik látnak, vakokká legyenek.
F Azt értem, hogy akristus azért jött el. hogy meg vilagosittsa avakokot, és azokot, kik alázatoságal; meg vallyák vakságokot. de azok, kik magok hittségekböl, meg világositataknak tarttyák magokot. a magok vakságokban meg maradnak, és asetettségben el hagyatatnak, az elsöken érti azokot, kik hozzája mennek, hogy meg világosittsa öket. az utolsokon érti akevély sidokot, és mind azokot. kik öket követik, az alázatoságal valo meg vallása. vakságuknak. és gyengeségünknek. kezdete a világoságnak, és az erönek,. és jele, az elöre adatot kegyelemnek, amely minket arra viszen. hogy a kristushoz folyamodunk imádsagunkal., ellenben pedíg, a maga hittség. meg gátollya akegyelmet. mert azt hiteti el velünk. hogy mindenre elégségesek vagyunk., és az üdveség iránt. semire szükségünk nintsen.
K. Mit tésznek ezek a szók. havakok volnátok nem volna bünötök?
F Azt tészik, hogy ha. a farisaeusok és azok. kik hozájok hasonlok., ellene mondanának magok hittségeknek, és ha tudományokrol anyit nem tartanának, igazán meg vallanák vakságokot, és nyomoruságokot, és ugy el kerülnék, avétekben valo eséseket, ne tarttsa tehát azt a bünös ember maga felöl, hogy elegendö világosága, és ereje vagyon., ajó tselekedetre, és arosznak el kerülésire, hanem üsmérje meg alázatoságal. hogy tsak magában nem egyéb. hanem tsak vakság. és gyengeség. és hogy benne egyéb jó nintsen, hanem a melyet veszen az Istentöl.
(II. Épistolák: 379)