mondá azért tamás aki kettösnek mondatik. a tanitvány társainak, mennyünk el mi is hogy hallyunk ö véle, el jöve azért Jesus, és talála ötet. hogy már négy napig volna akoporsoban. Betania pedig Jérusalemtöl. közel tizen ött futamatnyi földön vala, a sidok közül pedig sokan jöttek vala mártához, és mariához. hogy vigasztalnak öket. a báttyok felöl. Márta meg halván hogy Jésus jöne eleibe mene. Mária pedig othon ül vala, mondá azért Márta Jesusnak, uram ha itt lettél volna. az én bátyám meg nem holt volna. de most is tudom. hogy valamiket kérsz az Istentöl meg adgya néked az Isten, mondá neki Jésus. fel támad ate bátyád, mondá neki Márta, tudom hogy fel támad az utolso napon. mondá néki Jesus. én vagyok a fel támadás, és az élet, aki én bennem hiszen.. ha szinte meg hal is él. és mind a ki él, és én bennem hiszen. meg nem hal. örökké, hiszedé ezt. mondá néki. valoban uram én el hittem hogy te vagy akristus. az élö Isten Fia, ki evilágra jöttél, és mikor ezeket mondotta volna, el mene. és el hivá az öttsét Máriát titkon mondván, a Mester jelen vagyon tegedet hi, Maria ezt halván, fel kele hamar, és hozája mene. mert még nem jött vala Jésus a kastélyba, hanem még azon helyen vala ahol Márta eleibe ment vala. a sidok azért, akik véle aházban valának, és vigasztallyák vala ötet, midön látták volna Máriát hogy hamar fel költ. és ki ment. követék ötet, mondván hogy akoporsohoz mégyen. hogy ót sirjon., Maria azért midön oda ment volna ahol Jesus vala. látván.. ötet, alábaihoz esék, és mondá néki, uram ha itt lettel volna, nem holt volna meg a bátyám, Jésus azért hogy látá ötet sirni, a sidokot is kik véle jöttek vala. hogy sirnának., meg busula lelkében, és meg háboritá magát. és kérdé. hová tettétek ötet. mondák. néki. uram, jöj el és lásd meg, és könyveze Jesus. mondák azért a sidok, imé mint szereti vala ötet. nemellyek pedig közüllök. mondának, nem tselekedhette volnaé ez, aki meg nyitotta a vakon születnek szemeit hogy ez meg ne halna. Jésus azért ismég meg busulván magában. akoporsohoz mene. vala pedig egy barlang. és kö vala arra tétetve. mondá Jesus, vegyétek fel akövet, mondá néki Márta, alázár huga, uram immár szagos. mert negyed napi, mondá Jesus, nem mondamé néked hogy ha hiszsz, meg látod az Isten ditsöségit. el vevék azért akövet, Jésus pedig fel emelvén szemeit. mondá. Atyám, hálákot adok néked. hogy meg halgattál engemet. én pedig tudom vala hogy

(II. Épistolák: 390)


Előző oldal | Következő oldal