F Jelenti az ollyan lelket, aki a vétkes szokásokban fekszik. valamint a koporsoban. el is lévén temetve. az elmének felét vakságában, le nyomatva. és bé fedve valamint egy kövel. a meg keményedet szivnek terhe alat, a mely másokot meg ront. meg rothadot példa adásival.

K Miretanitanak minket ezek az urhoz valo szavai Mártának, uram ha it lettél volna, az én bátyám meg nem holt volna?

F Arra tanitanak, hogy a mi lelkünknek halálát; nem más okoza, hanem az Istentöl valo el távozásunk, a ki is élete lelkünknek, valamég akeresztyén lélek hozája valo hüségit, félelmit, és szeretetit meg tarttya, az Isten is meg tarttya mind addig mindenhato segittségivel akegyelemnek életében, de mihent sugarlásit el kezdi mulatni, és arra kénszeriteni hüségtelenségivel és háláadatlanságival hogy ö tölle el távozék. és tsak magára el hagya. akoron minden bizonyal ahalálban esik, akristus felelé Mártának, én vagyok a fel támadás, és az élet, az az, hogy a lelkek tölle veszik az életet, és a fel támadást, ezt is jelenté a lázár fel támadása, ezt a lelki fel támadást, meg is adgya azoknak. kik azt ollyan hittel kérik, mint a melyel akarta hogy márta kérje báttyának fel támadását.

K A kristus miért busula., és haborodék magába a lázár halálán?

F Ura lévén szent Lelke indulatinak maga magát fel indittá. hogy mi is öreája valo nézve. ahit alá vessük elménket, és érzékenységinket, alázár haláláért busulást inditta magában, meg akarván nékünk mutatni, hogy irtozásal. kel lennünk a vétekben valo létünkhöz. a mellyet az emberek vakságbol, tsak játéknak tarttyák.

K A kristus miért könyveze. és parantsolá hogy fel vennék akövet?

F Meg akará mutatni azoknak, kik abünösök meg téréseken munkálodnak, hogy siratniok kel azoknak veszedelmes állapottyokot, és hogy elöllök el vegyék mind azt, valami meg akadályozhatná. az Istenhez valo meg téréseket.

K. Miért kiálta fel szoval?

F Hogy velünk meg értesse mitsoda nehéz a vétekben meg rögzöt. bünösnek meg térése, és hogy mitsoda nagy baj arosz szokásnak, sulyos terhe alol fel kelni. eza kiáltása az üdvezitönek, jelenti azon bünösnek az Istentöl valo távul létit. a kinek nagy kiáltásal kel Istentöl meg nyerni valoságos meg térésit.

(II. Épistolák: 392)


Előző oldal | Következő oldal