mint ezt az indulatot., mert ez a kevélységböl eredvén, ollyan hathatos méreg, mely meg ronttya, az áitatoságot, és alegg szentebb tselekedetet

K Mit tésznek ezek a szók, aki Istentöl vagyon. Istennek igéjét halgattya.?

F Azt tészik, hogy az, aki az Istené, és aki ötet ugy szereti mint Istenét. és Attyát, szereti is halgatni az ö szavát, és arrol gondolkodik, ezért is mondgya szent János, 1 joan 4. 5. 6. hogy azok akik avilágbol valok, a vilagrol szolnak, és a világ halgattya öket., de akik Istentöl valok, halgattyák az Apostolokot. de a kik nem Istentöl valok, nem halgattyák öket. sokan vannak olyanok. akik tsak akor szeretik hallani az igazat a midön öket nem feddi, és gyülölik akor, a mikor elejekben terjeszti hamiságokot

K. Mit felele. akristus a sidoknak a midön azt mondák néki hogy samaritanus, és ördöge vagyon?

F Ez két irtoztato káromlás; de mint hogy a samaritanus név ötet nem illette, mivel mindenek tudták, hogy se ót nem születet. se a samaritanus vallást nem tartotta, azért erre meg sem felele. de erre a mondásokra, hogy ördöge vagyon, arra meg felele, mert magára az Istenre eset ez a káromlás. akitöl vette mind szenttségit, mind a tsuda tételekre valo hatalmát, de erre a káromlásra. tsendes elmével felele. és kegyeségel tagadá, hogy ördöge volna, mondván, Én nekem ördögöm nintsen, de tisztelem az Atyámot. és ti tiszteletlenségel illettek engem., nem keresem az én ditsöségemet, vagyon aki keresse, és meg itéllye, ö magát illyen kegyeségel menté., és a káromlásra, nem káromlásal felele, igy is kel tselekedni az Isten szolgainak, a midön gyalázattal. és káromlásal illetik, az Istenre hagyván, hogy fogja pártyokot, valamint az üdvezitö, mind azon által tartoznak meg felelni., az Isten Ditsösége, és az igazság mellet, egy, egyházi szolgának. nem kel hallatlanná tenni, midön bestelenségel illetik, a papi rendit, a melyet vette Istentöl, mivel az a bestelenség. kárt tehetne abban ajóban, a melyet tselekeszik az Anyaszent egyházban, ami lelkünk üsméreti, mondgya szent Agoston. tsak minket illet,, de a mi betsületünk a felebarátunké. és még az Anyaszent egyházé is, és el szenvedni hogy azt meg gyalázák., hamis vádolásokal, a kegyetlenség volna, de azt a kristus példájára, kegyeségel, és modgyával kel

(II. Épistolák: 402)


Előző oldal | Következő oldal