nem merik ezt az alázatoságot fel venni. se jót tselekedni. azért hogy az emberek felöllök ne szollyanak., vagy meg ne itéllyék

K Honnet vagyon ez a világi tekéntet, akeresztyeneknek leg nagyobb résziben., a mely nem engedi nékik hogy a penitentzia tartásnak uttyára menyenek?

F Attol vagyon. hogy kevés. hitek. kevés félelmek, és kevés Isteni szeretetek vagyon, ha élö hitek volna, nagyob tisztelettel volnának az Istenhez, aki a mi biránk. és a kinek mindenröl számot kel adni, mint sem avilághoz, a ki nem hogy meg oltalmazhatná azokot akiket az Isten meg itéli, de még maga is meg itéltetik. a fejedelmével., tudni illik az ördögel; hogy ha tartanának valoságal az Istentöl., minden modon azon igyekeznének, hogy a vétekért valo meg bántodásért. meg követnék, hogy ha pedig ötet szeretnék, igen könnyen meg vetnék a világ gyülölségit. aki mi nékünk nem árthat, ha nem akarjuk.

K Mitsoda külsö jeleit adá ez az aszszony töredelmeségenek?

F Meg mutatá töredelmeségit., böséges köny hullatásival, a melyekel meg öntözé lábait. a meg váltonak. és meg törölé azokot hajával, meg akará mutatni, hogy meg veti. azt., a mi néki az elött. kevélységire szolgált., avaloságos penitentzia tartás sohajtásal, és keserüségel jár, nem maradhat avilági örömel. se az ollyan dolgokhoz valo ragaszkodásal., a melyek avétekre szolgáltak. mind azt., mondgya a nagy szent Gergely. az Isteni igasságnak. kel fel áldozni. valamit a mi gyönyörüségünkre szolgáltattunk. és forditottunk.

K. Mire tanit minket ez az aszszony., a midön a kristus. lábait tsokolgattya. és azokra keneteket hint?

F Az elsö tselekedetével., meg mutattya nékünk. a kristushoz valo szent szeretetét. a második tselekedetéböl láttyuk, hogy az Isteni szeretet sugarlá néki, hogy az ö lábaira hintené mind azt, a mi néki leg drágáb vala, eszerent is kel egy valoságos keresztyénnek szeretni a kristus testében. a ki is az Anyaszent egyház, mind azokot, kik abban leg aláb valoknak láttzanak lenni. és lába alá tapodni mind azt. a mit leg inkáb szeretett. szeretni kel néki aleg szegényebbeket, és aleg nyomorultabbakot is, és azokra hinteni gazdagságát:, és mind azt, a mi a kényeségre valo volt. a szükségen felyül valojok a gazdagoknak

(II. Épistolák: 424)


Előző oldal | Következő oldal