az Isteni, vagy a magához valo szeretet, az elsö szent Agoston szerént, gyükere minden jónak, és a másika, szent pál. szerént, minden gonosznak agyükere, mindenik meg üsmérteti tehát magát. amaga tselekedeteiböl, és maga viselésiböl, könnyen meg üsmérhetik hogy mitsoda indulatbol munkálodik. és mitsoda szeretet uralkodik szivében, ha jóé, vagy rosz fa.
K Mit tesznek ezek a szók, minden fa, mely nem hoz jó gyümöltsöt, ki vágattatik, és a tüzre vettetik.?
F Azt teszik, hogy nem elegendö az üdveségre., hogy rószat ne tselekedgyünk, hogy külsö, otromba, és otsmány vétekben ne esünk, hanem jót kel tselekedni, ajó tselekedeteknek gyümöltsét kel hozni, és az Évangyélium tanitása szerént kel élni, aki ezt nem tselekeszi, bizonyára az örökké valo tüzre vettetik, ha szinte más roszat nem tselekedet volna is, hanem hogy a maga rendének, és hivatallyának gyümöltsét nem hozta, és keresztyéni munkákot nem tselekedet, a gyümöltstelen fát, szintén ugy ki vágják és meg égetik, valamint arosz gyümöltsöt hozó fát, jó tselekedetek nélkül nem lehet részesülni az örökös jutalmakban, igen nagy tévelygés volna azt gondolni magunkban, hogy azok nelkül lehet üdvezülni. tsak a szenttségekhez járullyunk, némelykor, ahit ágazattya, hogy a hit jó tselekedetek nélkül meg holt, meg holt hittel, és jó tselekedetek nélkül. a menyeknek országában bé nem lehet menni, mivel szent jakab, szerént, az ördögökis hisznek, és hogy szent Agoston, az Isteni szeretet nélkül valo hitet, ördögi hitnek nevezi.
K. Mind azoknak, akiknek jó szándékjok, és jó gondolattyok vagyon, akik az Istenröl sokat beszélnek, és hoszas imádságokot mondanak, üdvezülneké?
F Mind ezek nem elegendök az üdveségre, mind azok mondgya akristus, akik nékem azt mondgyák, uram, uram, nem mennek bé azért, amenyeknek országaba. az üdveséget, nem a sok beszédért, és a jó szándékért nyerik el. azt az egész életünkben valo jó tselekedetünkel kel keresni, egy szoval a menyei Atyának akarattyát kel követni, mivel tsak azok mennek menyekbe, akik azt követik, söt még azok is kik jövendöltek, tsudákot tettek, ördögököt üztek, oda bé nem mehettek, hogy ha tsak az ö akarattyát nem követték, hogy pediglen részünk lehesen abban a menyei örökségben. szükséges, hogy egész életünk. tselekedetünk, minden magunk viselése meg egyezék az ö akarattyával.
(II. Épistolák: 705)