4. Ollyan igen meg hatotta volt szivét avétkiért valo töredelmeség, hogy tsak ezeket akevés szokot mondhatá, Isten légy kegyelmes nékem bünösnek, de elegendök valának ezek, az irgalmaság el nyerésire, mert meg vallá büneit. és azokért botsánatot kére töredelmes szivel., emagában foglallya a penitentzia méltó gyümölts hozásának kivánságát. és az Istent, meg bántásáért valo büntetésnek kivánságát. aki meg nem veti atöredelmes és alázatos szivet. és aki fel szokta emelni azt, aki magát meg aláza, és aki mindenkor meg aláza azt, a ki magát fel emeli.
K. Mit tanulhatunk illyen két ellenkezö példábol
F Azt 1. hogy utálva kerüllyük el a farisaeus maga hittségit, amelyel, mindennél nagyobra betsüllé magát. és másokot meg vetet mint hamisakot. az ollyan hálá adást. mely tellyes hivalkodásal., és kérkedékenységel, az ollyan bátorságal valo imádságot, a melyben semit sem kérnek, mint ha semmire szükség nem volna. és mint ha az Isten mindenel tartoznék.
2. A publikánus imádságát vegyük például. magunknak. alázuk meg magunkot. tarttsuk magunkot méltatlanoká akegyelemre, távozunk el a szent dolgoktol. üdveséges szégyenel., a midön azokot meg ferteztettük, hogy nagyob haszonal járulhasunk az után azokhoz, az imádságinknak pedig, szivünknek fohászkodásibol. kel állani. és nem a sok szóból, verjük meg magunkot a sanyargatásal. és a penitentziával., hogy az Isten haragját meg engesztelhesük, és kegyelmében vétethesünk.
PÜNKÖSD UTÁN VALO 11DIK VASÁRNAPON.
Imádság
Minden hato örökké valo Isten. aki ki mondhatatlan jóságodal. felyül haladod érdemit. és kivánságit azoknak, kik tégedet kérnek. önttsed mi reánk irgalmaságodot. meg botsátván nékünk, amitöl lelkünk üsméreti tart, és ad meg azt, a mit magunktol meg nyerni nem tarttyuk, a mi urunk J. k
(II. Épistolák: 728)