elmédböl, és felebaratodot mint tennen magadot, és mondá néki, igazán felelél, ezt tselekedgyed és élsz, amaz pedig akarván magát igazitani, mondá Jésusnak, kitsoda az én felebarátom, felelvén pedig Jesus. mondá. egy ember alá megyen vala Jérusálemböl, jerikoba, és atolvajok közé akada, kik meg is foszták ötet, és meg sebesitvén. holt elevenen hagyván ötet. el menének, történek pedig egy pap menne alá azon az uton. és látván ötet. el mene melölle, hasonlo képen egy lévita is midön a hely mellet volna, és látná ötet, elmene melölle., egy samaritánus pedig uton járván, melléje mene, és látván ötet, könyörületessegre indula, és hozzája közelgetvén, bé köté az ö sebeit, olajat, és bort töltvén azokba, és fel tévén ötet a barmára, vivé a szállásra, és gondgyát viselé, és másod nap két penzt vön elé, és agazdának adá, és mondá, viseld gondgyát ennek, és valamit ezen felyül költesz, én mikor meg térek, meg adom néked, ehárom közül ki láttatik néked hogy felebaráttya volt annak. aki a tolvajok köziben akadot, ama pedig mondá, aki irgalmaságot tselekedet véle, és mondá néki jesus. meny el. teis hasonlo képen tselekedgyél.
Magyarázat
K. Mostanában leheté akeresztyéneknek részesülni az Apostoloknak boldogságában, akik látták azt, amit a proféták. és az Apostolok nem láthattak.?
F Igen is részesülnek azon boldogságban, mivel láttyák a hitnek, szemeivel. atitkoknak bé tellyesedésit, azoknak hasznait veszik, hallyák az egyházi szolgáktol. ugyan azon igazságokot, a mellyeket akristus hirdetet az Apostolinak, kik azokban meg erösödtenek, anemzettségeknek egyenlö akarattyokbol., kik akristusban; és azö Évangyéliumában hittenek, tizenkét saeculumoktol fogvást, de ha nagy boldogság a kristust üsmérni, ez a boldogság tsak azoknak valo a kik ötet szeretik is, néki engedelmeskednek, és követik, az igazságnak, és az életnek uttyát, ellenben igen nagy boldogtalanság az ollyanoknak kik ötet üsmérik de nem szeretik, nem követik, söt még meg vetik, viszá élvén kegyelmével, és titkaival, ugyan ezért is lésznek ahamis keresztyének leg nyomorultabbak minden embereknél, az
(II. Épistolák: 737)