örömel, és jó szivel vegyük a midön mások keze alá tészen., hogy aláb valoknak tarttsuk magunkot valoságos alázatoságbol., mint sem a mint vagyunk, és jó kedvel szenvedgyük., ha másoktol le nyomatunk. ámbár igaságtalanul tselekednék is azt velünk.
K Mitsoda háláadásal tartozunk a kristusnak hogy érettünk anyira meg alázta magát?
F Lehetetlen nékünk akár mely alázatoságinkal meg hálálni akristusnak érettünk valo maga meg alázását., elégé nem tisztelhettyük azt a kegyelmet mely Isten Fiaivá tet minket, a melyet halálá által nyerte meg nékünk, igen nagy hálá adatlanság volna azt szégyennek tartani, sőt még meg kel mutatni, a világot álhatatoságal valo meg vetésünkel, hogy mindennél nagyobra betsüllyük, azt a boldogságot. hogy keresztyének vagyunk.
K Mitsoda hasznunkra vagyon anékünk, hogy Isten Fiai vagyunk.?
F Három hasznunkra vagyon. 1 akristus lelkét veszük, amely arra hatalmat ád nékünk, hogy az ö társainak, és örökös társainak hivatassunk, 2. az Istent bizodalomal hihattyuk Atyánknak, 3 ugy éllyünk mint Istennek valoságos Fiai, várván erös bizodalomal. a Meny országot, mint örökségünket
Evangyélium
szent luk. 2. 33.
Az ö Attya, és Annya tsudálkoznak vala azokon mellyek mondatnak vala ö felöle, és meg áldá ötet simeon., és mondá Máriának. az Annyának imé tétetett ez sokaknak romlására, és fel támadására Izraelben. és jelül, melynek ellene mondatik, és ate lelkedet is által jarja atör, hogy ki nyilatkoztassanak sok szivekböl agondolatok, és vala egy Anna proféta aszszony. Fánuel leánya, Aser nemzettségéböl, és nagy idös vala, és élt vala az ö férjével hét esztendeig, szüzeségétöl fogva, és ez özvegy vala nyolczvan négy esztendeig. ki el nem távozik vala a templombol; böjtölésekel, és könyörgésekel szolgálván éjjel, és napal. és ez azon orában el érkezvén. hálát ád vala az urnak, és szol vala ö felöle mindeneknek. akik várják vala Izraelnek válttságát, és hogy el végezének mindeneket, az ur törvénye szerént. meg térének Galileaba az ö városokba Názárethbe. a Gyermek pedig nevekedik és erösödik vala, tellyes bölcseségel. és az Isten malaszttya vala ö benne
(II. Épistolák: 85)