ki szolgáltatáshoz, hogy ö azzal szabad, és azzal szabadosan bánhatik, de az is valo, hogy ugyan arrol is fognak tölle számot kérni.
Noha ide fellyeb. azt mondám. hogy közönségesen az embereket illeti minden joszág, de abbol nem következik, hogy szabad legyen valakinek amásét el venni, mivel ha az osztás végben megyen. a természetnek törvénye ellen volna. a más joszágát bántani, mert maga atermészet rendeli azt, a mi atársaságnak jóvára lehet, ugy anyira, hogy nem szabad a másébol alamisnát adni, se az ollyan aki adoságba vagyon, nem adhat joszágábol a szegényeknek, mert olyan formán. a másét adná, arra pedig nintsen hatalma,
Egy tselédes gazdának, atehát ahivatallya., hogy a gyermekeire, szolgaira, és a szegényekre gondot visellyen és valamint hogy egy fejdelemnek azon kell igyekezni, hogy a népe békeségbe, és bövségbe legyen, ugy egy tselédes gazdának is azon kel lenni. hogy a tseledi közöt lakozék abékeség, és az egyeség, és el kel közüllök üzni aszükséget a menyiben lehet.
A békeséget, nem tsak aháznál kell meg tartani, hanem kivül is, mivel aházaknál is. szokot belsö, és külsö hadakozás lenni, a belsö hadakozást okozák, a meg oszlások, veszekedések, irigységek, ellenkedések, szó hordások, a sok temonda, a külsö hadakozások pedig, a törvénykedések.
Valamint hogy egy okos fejdelem soha hadakozást nem indit, vagy ha indit is, a népihez valo szeretetböl tselekeszi, hogy azt meg oltalmaza valamely nagy kártol. vagy igasságtalanságtól, ugy egy tselédes gazdának is ha kereszténynek tarttya magát, el kell kerülni atörvénykezést, fö képpen hogy ha az igasságtalan volna, és hogy ha azt haragbol, vagy fösvénységböl akarná el kezdeni, igy annál is inkáb el kell azt kerülni, mert a joszága, el pusztulásra. fordulhatna.
A mi pedig a belsö békeséget illeti, szükséges hogy atselédes gazda. a parantsolatot végbe vitesse, hogy ki ki a maga
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 110)