kevélységtöl inditatunk. a midön nagyra vágyunk, vagy mikor igen nehezen szenvedgyük. ha meg bántanak.
De a resttség olyan betegség, a mely el rejti magát a szivnek mélységében, és láthatatlanná tészi magát olyankor is, a midön minden tselekedetinkben észre lehetne ötet venni.
Ezért mondotta ollyan okosan, egy nagy elméjü, hogy akár mely lankattságu legyen is, de az embert meg gyözi, az akaraton, és ez életben valo tselekedeteken uralkodik, a jó erkolcsökot el ronttya, és minden szándékinknak parantsol, vegtire el lehetne azt mondani hogy a resttség mint egy boldogsága a léleknek, a mely mindenröl meg vigasztallya. reflex. mor. 290.
Oh Istenem.! de mitsoda boldogság az, a mely el veszteti velünk, az igazán valo boldogságot. a melyért evilágra jöttünk, mitsoda boldogság az, a mely az örök kárhozatra vezet, anyi sok féle menttség után, ezért is szoktak azt tartani, hogy semmi nem vétkes, hogy minden ártatlan dolog, hogy minden jó erkölcs, mert mindent tsendeségel tekéntenek, és semmi nem tettzik resttségnek.
E tettzik nékem e. fél kiálta angyelika.
A resttség mondá apáter, a szent atyák szerént. olyan bánkodás, szomoruság. és olyan nehézség, a mely a kedvet el veszi, és minden jó tselekedetet meg utáltat, valamint utállya a dolgot, a nyugodalmat ugy szereti. st. thom. 2.2. qu.35. art.2: az Isteni szeretet az évangyélium szerént valo életre int minket, a melynek a penitentzia tartásban kel végben menni, a resttség pedig el távoztat minket attol, a mi nehéznek. láttzik lenni, az alkalmatosságot, és a nyugodalmat keresteti velünk.
A resttség meg utáltattya velünk a jó erkölcsöt, és mind azt, a mi az Istent, és a mi üdveségünket illeti. meg vetteti, és nehezen szenvedteti velünk. azokat a személyeket, kik jó beszédekel., vagy jó példa adásokal. intenek minket köteleségünkre, minden ditséretes tselekedettöl el kedvetlenit minket.
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 18)