A mely auctor ezen dologrol leg tudosabban irt, egyebet erröl nem mond, hanem hogy az álom arra valo, hogy meg nyugosztallya. és helyre hozza, az éltetö spiritusokot, a melyek nem lehetnek szüntelen valo mozgásban.
De azt mondgya meg kegyelmed páter uram. mondá télámon, hogy kegyelmed maga, mit gondol az iránt.
Mint hogy doktor nem vagyok felelé apáter, hozzám nem illik ollyan dologrol szolni mely öket illeti, és fel költeni az álmot hogy ugy mondgyam, a melyet senki nem méri fel költeni.
Látom hogy tsak másra akarja kegyelmed forditani beszédét. mondá télámon. de hiszem az illyen nehéz dologban kel meg mutatni atudományt.
Ha azal meg elégszik kegyelmed felelé apáter, amint én erröl gondolkodom, tehát el nem titkolom kegyelmed elött, mivel én azt tartom, hogy az álom nem egyéb, hanem hogy az agy velöben meg emésztödnek, vagy is meg fönek azok aváporok, (vagy párák,) melyek az eledelnek leg gyengéb részeiböl formáltatnak. és a melyek a szivböl mennek fel, azt tudgya kegyelmed hogy az eledel a gyomorban meg emésztödvén, hig matériává válik, a melyet deákul nevezik chylusnak, az ahigság. atejes erekben vitetik. és onnét más erekben, ahol avérel esze elegyedik, azutan aszivben megyen, a sziv meg tisztitván azt a vért, azután a testben lévö egész erekben el oszlik, atest táplálására, és tartására, végtire. abbol ameg tisztittatot vérböl. és talám valamely kis reszetskéjéböl annak az áernek, melyet bé szivunk,. a leg tisztáb részetskéi mind ezeknek, az agy velöben menvén, ezekböl formáltatnak azok apárák, melyek az érzékenységnek, és a test tagjainak mozgására szolgalnak.
Azok a párák tehát. és azok atiszta részettskék, meg
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 23)