Hogy pediglen ezt meg lehessen érteni, azt jó meg tudni, hogy valamit tselekeszünk, a mind a bennünk lévö kezdettöl jö, a mely nem más. hanem az akarat. az akarat pedig két képpen munkálodik, elöször, a midön alélek tisztán magátol végez el valamit, másodszor, midön atermészet köteledzi. hogy akarja azt a mi az ö szükséget illeti, ugy mint, az ételt, italt. s’ atöbbi. a mely tselekedetek mindgyárt az akarattol származnak, azok akaratbol valo tselekedetek, és azoknak az eszeségtöl kell függeni, a mely is nem egyéb, hanem vagy ugyan maga az okosság, vagy ollyan világosság, mely meg világositván okosságunkot., meg üsmérteti, és meg külömbözteti velunk adolgot. hogy az után azt vagy meg tselekedtesse, vagy el kerültesse. velünk.
Illyen formán. azt láttya kegyelmed hogy eszeség. két részböl áll, az egyike a, mely meg üsmérteti velünk a dolgokot. a mint egy filosofus mondgya, hogy az eszesség. a jelen valo dolgokot el rendeli, a jövendöbelieket elöre el láttya, és meg emlékezik az el multakrol, ö is igazgattya az elmét. és atanátsot, a második az, a mely a jót követetti velünk, és arosztol el távoztat, a mely kormányozza tselekedetinket, hogy jók. és ditserétesek lehessenek, keresvén arra jó modot hogy végben mehessenek, ez igy lévén, ezt a két részit. az eszességnek, lehet nevezni. az egyikét. prudentia speculativa, a melyet is mi más képpen, neveztük böltseségnek, értvén ezen a szón, a meg vilagositatot elmét., vagy a jó értelmet, amásikát prudentia activa, a munkálodo eszességel ellenkezik aresttség, és ahirtelenkedés.
A mi végezésinkben. vagy valami munkánkban valo hirtelenkedés, atürhetetlenségtöl vagyon. atürhetetlenség pedig ellensége a jó végben valo menetelnek, ugyan ö is annak az oka. hogy mindenhez fognak. és semmit nem végeznek, vagy is roszul végezik el. ugyan öis mondat vagy tselekedtett
(VI. Az idö Jóll el Töltésének Módgya Minden féle rendben: 37)